Az egy politikai közösséghez tartozók tehát mint nép szervesen összekap¬
csolódnak egymással, a személyes egzisztencia és a követendő célok tekinte¬
tében azonban mégis megőrzik megmásíthatatlan autonómiájukat.
386. Ami egy népet elsősorban jellemez, az az élet és az értékek közössé¬
ge, amely spirituális és morális közösséget hoz létre: , Az emberek együttélé¬
sét ezért [...] mint elsőrendűen lelki történést kell felfognunk: ilyenek azok
a követelmények, hogy az emberek ismereteiket az igazság világosságában
egymás között kicseréljék, hogy jogaikkal éljenek és kötelességeiket teljesít¬
sék; hogy ösztönzést kapjanak az erkölcsi értékekre és a közös örömre min¬
den szép megtapasztalásakor annak hiteles kifejeződéseiben, hogy állandó
késztetésük legyen önmaguk legjavát adni egymásnak, hogy állandó vágyat
érezzenek a lelki értékek kölcsönös és egyre gazdagabb elsajátítására. Ezek¬
ben az értékekben találják meg életerejüket és alapvető irányukat a kultúra
kifejezésformái, a gazdaság világa, a társadalmi intézmények, a politikai
mozgalmak és rendszerek, a jogrendek, s végül minden olyan külsődleges
elem, amelyben artikulálódik és kifejezésre jut az emberi társadalom folya¬
matos kibontakozása."
387. Általában minden népnek megfelel egy nemzet, ám különféle okok¬
ból a nemzeti határok nem mindig esnek egybe az etnikai határokkal. Így
keletkezett a kisebbségek problémája, amely a történelemben nem kevés
konfliktust váltott ki. A Tanítóhivatal megerősíti, hogy a kisebbségek kü¬
lönleges jogokkal és kötelességekkel bíró csoportokat alkotnak. Mindenek¬
előtt egy kisebbségnek a saját és sajátos létezéséhez van joga. , Ezt a jogot
különféle módokon lehet figyelmen kívül hagyni, egészen olyan szélsőséges
esetekig, amelyekben azt a népirtás nyilvánvaló vagy közvetett formái révén
tagadják. A kisebbségeknek továbbá joga van a saját kultúra oltalmazásá¬
ra, ideértve a nyelvhez, a vallási meggyőződéshez és a vallásgyakorláshoz
való jogot is. Ezeknek a jogoknak a legitim igénybevétele arra késztetheti
a kisebbségeket, hogy nagyobb autonómiára vagy akár a függetlenségre is
törekedjenek: ilyen kényes helyzetben a párbeszéd és a tárgyalás útja vezet a
megbékéléshez. A terrorizmus egyetlen esetben sem igazolható eszköz, mert
az ügy, amelyet védelmezni akar, csak kárt szenvedhet miatta. A kisebbsé¬
geknek kötelességeket is teljesíteniük kell, ezek között elsőként azt, hogy
közreműködjenek azon állam jólétének megteremtésében, amelynek kere¬
tében élnek. , Különösképpen kötelessége egy kisebbségi csoportnak, hogy
minden egyes tagjának szabadságát és méltóságát támogassa, és minden
egyén választását figyelembe vegye, akkor is, ha azok úgy akarnak dönteni,
hogy a többség kultúrájához csatlakoznak."
b) Az emberi jogok oltalmazása és erősítése
388. Az emberi személyt mint a politikai közösség alapját és célját szem¬
lélni azt jelenti, hogy mindenekelőtt az ember alapvető és elidegeníthetetlen
jogainak védelme és erősítése révén szállunk síkra méltóságának elismerése