Page 261 [261]
OCR
Szöveggyűjtemény Kazimir Malevics: A tárgy nélküli világ. I. rész A festészet lappangó elemének elmélete?7 (részlet) Bevezetés A formákat kialakító mozgás vonalakban, síkokban és testekben válik megfogható valósággá, miközben a legkülönfélébb statikus vagy dinamikus formák születnek belőle, melyek ezután színerősségük, faktúrájuk, felépítésük illetve rendszerük szerint tovább osztályozhatók. A formaalkotásnak két alapvetően különböző módja van: az egyik az úgynevezett gyakorlati életet szolgálja és konkrét jelenségekkel foglalkozik (ez tudatos tevékenység), a másik pedig minden , gyakorlati célszerűségen" kívül áll, és elvont jelenségekkel foglalkozik (ez a tudatalatti, illetve tudatfeletti szférában zajló tevékenység). A konkrét elemet a tudományban és vallásban, az elvontat — a művészetben leljük meg. Így tehát a művészetnek is megvan a maga helye a jelenségek általános rendjében, s maga is tudományos vizsgálat tárgyává válhat. Ezért határoztam el, hogy a művészet egyes jelenségeit, valamint ezek kifejezési módszereit vizsgálatnak vetem alá, hogy megfejthessem azoknak a változásoknak az okait, amelyeket a művészi alkotásokon és magukon az alkotókon észleltem. Választásom a festészet szakterületére esett, mivel ez áll hozzám a legközelebb, s mivel úgy látom, hogy a festő tevékenységében a tudatos és a tudatalatti egyaránt közreműködik. Arra törekszem tehát, hogy tisztázzam: hogyan reagál a tudatos, illetve a tudatalatti mindarra, ami a művész környezetét alkotja, s milyen viszonyban állnak egymással a , világos" és a ,homályos" (a tudatos és a tudatalatti) szférák. Általánosságban a művészi teremtés, konkrétan pedig a festészet ilyen értelemben vett vizsgálatát nevezem a , művészi kultúra tudományának". A festészet számomra immár , átfogó egész" — , test" —, amelyben minden egyes körülmény és ok a művész világnézete, természetfelfogása, valamint a környezet , ráhatásának" módja felismerhető; hiszen a festészet egy bizonyos esztétikai jelenség dokumentuma, és olyan, tudományos szempontból is rendkívül érdekes anyagot tartalmaz, amely már új tudomány — a festészet lényegének tudománya — tárgyává válik. A kritika a festészetet mind ez idáig kizárólag valami ,érzelminek" tekintette és így is tárgyalta, anélkül, hogy tekintettel lett volna annak a környezetnek a sajátosságaira, amelyben 27 Kazimir Malevics: À tárgy nélküli világ. Fordította Forgács Éva, Corvina Kiadó, Budapest, 1986. 259
