Seite 258 [258]
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"?
6.4311 A halál nem eseménye az életnek. A halált az ember nem éli át. Ha az
örökkévalóságon nem végtelen időtartamot, hanem időtlenséget értünk, úgy
örökké él az, aki a jelenben él. Eletünk éppúgy vég nélküli, ahogy látóterünk
határ nélküli.
6.4312 Az emberi lélek időbeli halhatatlansága, ami tehát egyet jelent a halál
után is tartó, örök tovább éléssel, nemcsak hogy semmiképpen sincs bizto¬
sítva, hanem ami a legfőbb, e feltevés egyáltalán nem nyújtja azt, amit általa
mindig elérni kívántak. Megoldódik-e bármiféle rejtély azáltal, hogy örökké
életben maradok? Végül is nem éppen annyira rejtélyes-e ez az örök élet, mint
a jelenlegi? A térben és időben való élet rejtélyének megoldása téren és időn
kívül fekszik. (Nem természettudományos problémákat kell itt megoldani.)
6.432 Milyen a világ — ez a felette álló számára teljesen közömbös. Isten
nem nyilatkozik meg a világban.
6.4321 A tények mind csak a feladathoz tartoznak és nem a megoldáshoz.
6.44 _Nem az a misztikum, hogy milyen a világ, hanem az, hogy van.
6.45 Avvilagnak sub specie aeterni szemlélete nem más, mint — körülha¬
tárolt — egészként való szemlélete. A világnak körülhatárolt egészként való
átérzése a misztikus érzés.
6.5 Egy olyan felelethez, amelyet nem lehet kimondani, nem lehet ki¬
mondani a kérdést sem. A rejtély nem létezik. Ha egy kérdést egyáltalán fel
lehet tenni, akkor meg is lehet válaszolni azt.
6.51 — A szkepticizmus nem megcáfolhatatlan, hanem nyilvánvalóan ér¬
telmetlen, mert kétkedni akar ott, ahol nem kétkedhetünk. Mert kétely csak
ott merülhet fel, ahol van valamiféle kérdés; kérdés pedig csak ott, ahol van
felelet, és ez utóbbi csak ott, ahol valamit mondani lehet.
6.52. Erezzük, hogy még ha feleletet is adtunk valamennyi lehetséges tu¬
dományos kérdésre, életproblémáinkat ezzel még egyáltalán nem érintettük.
Akkor persze nem marad egyetlen további kérdés sem, és éppen ez a válasz.
6.521 Az élet problémájának megoldását e probléma eltűnése jelenti. ( Vajon
nem ez az oka annak, hogy azok az emberek, akik előtt hosszas kételyek után
az élet értelme világossá vált, nem tudják aztán elmondani azt, miben is áll
ez az értelem?)
6.522 Kétségtelenül létezik a kimondhatatlan. Ez megmutatkozik, ez a
misztikum.
6.53 A filozöfia helyes módszere a következő lenne: Semmit sem mon¬
dani, csak amit mondani lehet, tehát a természettudomány tételeit — tehát
valami olyat, aminek semmi köze a filozófiához, és valahányszor másvalaki
valami metafizikait akarna mondani, bebizonyítani neki, hogy a kijelentései¬
ben szereplő jelek némelyikéhez nem fűzött jelentést. E másvalaki számára e
módszer nem lenne kielégítő — nem érezné, hogy filozófiát tanítunk neki -,
de csakis ez lenne az egyedüli szigorúan helyes módszer.
256