Oldal 258 [258]
OCR
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"? 6.4311 A halál nem eseménye az életnek. A halált az ember nem éli át. Ha az örökkévalóságon nem végtelen időtartamot, hanem időtlenséget értünk, úgy örökké él az, aki a jelenben él. Eletünk éppúgy vég nélküli, ahogy látóterünk határ nélküli. 6.4312 Az emberi lélek időbeli halhatatlansága, ami tehát egyet jelent a halál után is tartó, örök tovább éléssel, nemcsak hogy semmiképpen sincs biztosítva, hanem ami a legfőbb, e feltevés egyáltalán nem nyújtja azt, amit általa mindig elérni kívántak. Megoldódik-e bármiféle rejtély azáltal, hogy örökké életben maradok? Végül is nem éppen annyira rejtélyes-e ez az örök élet, mint a jelenlegi? A térben és időben való élet rejtélyének megoldása téren és időn kívül fekszik. (Nem természettudományos problémákat kell itt megoldani.) 6.432 Milyen a világ — ez a felette álló számára teljesen közömbös. Isten nem nyilatkozik meg a világban. 6.4321 A tények mind csak a feladathoz tartoznak és nem a megoldáshoz. 6.44 _Nem az a misztikum, hogy milyen a világ, hanem az, hogy van. 6.45 Avvilagnak sub specie aeterni szemlélete nem más, mint — körülhatárolt — egészként való szemlélete. A világnak körülhatárolt egészként való átérzése a misztikus érzés. 6.5 Egy olyan felelethez, amelyet nem lehet kimondani, nem lehet kimondani a kérdést sem. A rejtély nem létezik. Ha egy kérdést egyáltalán fel lehet tenni, akkor meg is lehet válaszolni azt. 6.51 — A szkepticizmus nem megcáfolhatatlan, hanem nyilvánvalóan értelmetlen, mert kétkedni akar ott, ahol nem kétkedhetünk. Mert kétely csak ott merülhet fel, ahol van valamiféle kérdés; kérdés pedig csak ott, ahol van felelet, és ez utóbbi csak ott, ahol valamit mondani lehet. 6.52. Erezzük, hogy még ha feleletet is adtunk valamennyi lehetséges tudományos kérdésre, életproblémáinkat ezzel még egyáltalán nem érintettük. Akkor persze nem marad egyetlen további kérdés sem, és éppen ez a válasz. 6.521 Az élet problémájának megoldását e probléma eltűnése jelenti. ( Vajon nem ez az oka annak, hogy azok az emberek, akik előtt hosszas kételyek után az élet értelme világossá vált, nem tudják aztán elmondani azt, miben is áll ez az értelem?) 6.522 Kétségtelenül létezik a kimondhatatlan. Ez megmutatkozik, ez a misztikum. 6.53 A filozöfia helyes módszere a következő lenne: Semmit sem mondani, csak amit mondani lehet, tehát a természettudomány tételeit — tehát valami olyat, aminek semmi köze a filozófiához, és valahányszor másvalaki valami metafizikait akarna mondani, bebizonyítani neki, hogy a kijelentéseiben szereplő jelek némelyikéhez nem fűzött jelentést. E másvalaki számára e módszer nem lenne kielégítő — nem érezné, hogy filozófiát tanítunk neki -, de csakis ez lenne az egyedüli szigorúan helyes módszer. 256
