lunk használt szimbólumokban van olyasmi, ami önkényes, és van olyasmi,
ami nem az. A logikában csak ez utóbbi fejez ki valamit. Ez azonban azt
jelenti, hogy a logikában nem mi fejezzük ki jelek segítségével azt, amit aka¬
runk, hanem a logikában a természetilegszükségszerű jelek természete maga
nyilvánul meg: Ha ismerjük egy adott jelnyelv logikai szintaxisát, akkor már
a logika minden kijelentése adva van.
6.125 Lehetséges — még a logika régi felfogása szerint is — eleve megadni
az összes ,igaz" logikai kijelentés leírását.
6.1251 Ezért a logikában sohasem adódhatnak meglepetések.
6.126 Azt, hogy egy kijelentés a logikába tartozik-e, kiszámíthatjuk azál¬
tal, hogy a szimbólum logikai tulajdonságait vesszük számba. És ezt tesszük
mi akkor, amikor egy logikai kijelentést , bizonyítunk". Ugyanis anélkül,
hogy értelmével és jelentésével törődnénk, a logikai kijelentést egyedül a
szimbolikai szabályok segítségével állítjuk elő más logikai kijelentésekből. A
logikai kijelentések bizonyítása abban áll, hogy előállítjuk őket más logikai
kijelentésekből, meghatározott műveletek szukcesszív alkalmazásával, amely
műveletek az elsőkből ismét tautológiákat hoznak létre. (És tautológiából csak
tautológiák következnek.) Természetesen a logika számára teljesen lényeg¬
telen, milyen módszer segítségével mutatjuk meg kijelentéseinek tautológia
voltát. Már azért is, mert azoknak a kijelentéseknek, amelyekből a bizonyítás
kiindul, bizonyítás nélkül kell megmutatniuk tautológia voltukat.
6.1261 A logikában folyamat és eredmény egyenértékű. (Ezért nincs meg¬
lepetés.)
6.36311 Az, hogy a Nap holnap felkel — hipotézis. És ez azt jelenti: nem
tudjuk, fel fog-e kelni.
6.37 — Nem kényszeríti semmi, hogy az egyik dolognak meg kell történnie,
mert egy másik már megtörtént. Csak logikai szükségszerűség létezik.
6.371 Az egész modern világszemlélet alapja az az illúzió, hogy az úgyne¬
vezett természettörvények a természeti jelenségek magyarázatai.
6.372 Úgy állnak meg a természettörvényeknél, mint valami érinthetet¬
lennél, mint ahogy a régiek álltak meg az Istennél és a Sorsnál. És mind a
moderneknek, mind a régieknek igazuk is van, meg nem is. A régiek annyi¬
ban mégis világosabban láttak, hogy elismertek egy világos határt, míg az új
rendszerek esetében szükségszerűen látszik úgy, mintha minden meg lenne
magyarázva.
6.373 A viläg független az akaratomtöl.
6.374 Meg ha megtörténnék is minden, amit kívánunk, ez akkor is úgyszól¬
ván csak a sors kegye lenne, mert nincs semmiféle logikai összefüggés akarat
és világ között, ami ezt biztosítaná, és a feltételezett fizikai összefüggés maga
viszont nem lehetett akaratunk tárgya.