Oldal 254 [254]
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"?
de nem azért, mintha a szóban forgó szimbólum önmagában véve lenne nem
megengedett.) A logikában, bizonyos értelemben, nem tévedhetünk.
5.4731 A nyilvánvalóság (evidencia), amelyről Russell oly sokat beszélt, csak
úgy válhat nélkülözhetővé a logikában, hogy a nyelv maga minden logikai
hibát megakadályoz. — A logika a priori volta abban áll, hogy nem lehet
nemlogikailag gondolkodni.
5.4732 A jelnek nem adhatunk hibäs Ertelmet.
5.47321 Occam tétele természetesen nem önkényes vagy gyakorlati siker által
igazolt szabály: egyszerűen azt mondja, hogy a nem szükséges jelegységek
semmit sem jelentenek. Azok a jelek, amelyek egy célt szolgálnak, logikailag
egyenértékűek; azok a jelek, amelyek semmiféle célt sem szolgálnak, logika¬
ilag jelentésnélküliek.
5.526 A világot hiánytalanul le lehet írni teljesen általánosított kijelentések
segítségével, azaz anélkül, hogy előzetesen valamilyen nevet egy meghatá¬
rozott tárgyhoz hozzárendelnénk. Hogy azután eljussunk a szokásos kifeje¬
zésmódhoz, egyszerűen hozzá kell tennünk valamely , egy és csak egy olyan
x van, hogy..." kifejezés után: Es ez az x nem más, mint a.
5. Nyelvem határai világom határait jelentik.
5.61 — A logika betölti a világot; a világ határai az ő határai is. Tehát a 10¬
gikában nem mondhatjuk: ez és ez van a világon, az pedig nincs. Ez ugyanis
látszólag feltételezné, hogy kizárunk bizonyos lehetőségeket, és ennek esete
nem állhat fenn, mert egyébként a logikának túl kellene jutnia a világ hatá¬
rain — tudniillik, hogy ezeket a határokat a másik oldalról is szemlélhesse.
Amit nem tudunk elgondolni, azt nem tudjuk gondolni; tehát mondani sem
tudjuk azt, amit nem tudunk elgondolni.
5.62 — Eza megjegyzés a kulcsa azon kérdés eldöntésének, milyen mérték¬
ben igazsag a szolipszizmus. Ugyanis az, amire a szolipszizmus utal, teljesen
helyes, csakhogy ezt nem lehet mondani, hanem ez megmutatkozik. Az, hogy
a világ az én világom, abban mutatkozik meg, hogy a nyelv határai (a nyelvé,
amelyet egyedül én értek) az én világom határait jelentik.
5.621 A világ és az élet egyek.
5.63 En vagyok az én világom. (A mikrokozmosz.)
5.631 A gondolkodó, képzelő szubjektum - ilyen nincs. Ha egy könyvet
írnék: , A világ, ahogy én találtam", akkor ebben be kellene számolnom tes¬
temről, és meg kellene mondanom, mely tagok engedelmeskednek akara¬
tomnak, s melyek nem stb. Ez ugyanis módszer a szubjektum elkülönítésére,
vagy inkább annak megmutatására, hogy bizonyos lényeges értelemben nincs
szubjektum: ugyanis egyedül róla nem lehetne szó e könyvben.
5.632 A szubjektum nem tartozik a világhoz, de ő a világ határa.
252