Oldal 252 [252]
OCR
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"? Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (Tractatus logicophilosophicus)?5 (részlet) 1 A világ mindaz, aminek esete fennáll. 11.1 A vilag tények és nem dolgok összessége. 1.11 A vilagot a tények határozzák meg, és az, hogy ez az összes tény. 1.12 Mert a tények összessége határozza meg azt, minek az esete áll fenn, és úgyszintén mindazt, aminek esete nem áll fenn. 113 A tények a logikai térben - ez a világ. 1.2 A világ tényekre oszlik. 1.21 Vagy fennállhat valaminek az esete, vagy nem állhat fenn, és ugyanakkor minden egyéb marad azonosan. 2 Aminek esete fennáll, a tény, nem más, mint a körülmények megléte. 2.01 A körülmény tárgyak (objektumok, dolgok) kapcsolata. 2.011 Minden dolog lényegéhez tartozik, hogy körülmény alkotórésze lehet. 2.012 A logikaban semmi sem véletlen: ha lehetséges, hogy a dolog a koriilményben előforduljon, akkor e körülmény lehetőségének már eleve eldöntve kell lennie a dologban. 2.2 A kép - függetlenül igaz vagy hamis voltától — azt ábrázolja, amit ábrázol a leképezési formán keresztül. 2.221 Amit a kép ábrázol, az a kép értelme. 2.222 Értelmének a valósággal való megegyezésében vagy meg nem egyezésében áll a kép igazsága vagy hamissága. 2.223 Ahhoz, hogy megállapítsuk, igaz-e avagy hamis a kép, össze kell hasonlítanunk a valósággal. 2.224 Csupán a képből egymagából nem állapíthatjuk meg, igaz-e vagy hamis. 2.225 — Nincs olyan kép, amely a priori igaz lenne. 3 A tények logikai képe a gondolat. 3.001 , Egy körülmény elgondolható? — azt jelenti, hogy képet alkothatunk róla magunknak. 3.01 — Az igaz gondolatok összessége a világ egy képét alkotja. 3.02 — A gondolat tartalmazza azon tényállás lehetőségét, amelyet gondol. Ami gondolható, az lehetséges is. 3.03 — Mi nem gondolhatunk el semmi alogikusat, mert ebben az esetben alogikusan kellene gondolkodnunk. 5 Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozöfiai értekezés (Tractatus logico-philosophicus). Forditotta Márkus György, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. 250
