Seite 252 [252]
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"?
Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés
(Tractatus logicophilosophicus)?5
(részlet)
1 A világ mindaz, aminek esete fennáll.
11.1 A vilag tények és nem dolgok összessége.
1.11 A vilagot a tények határozzák meg, és az, hogy ez az összes tény.
1.12 Mert a tények összessége határozza meg azt, minek az esete áll fenn,
és úgyszintén mindazt, aminek esete nem áll fenn.
113 A tények a logikai térben - ez a világ.
1.2 A világ tényekre oszlik.
1.21 Vagy fennállhat valaminek az esete, vagy nem állhat fenn, és ugyan¬
akkor minden egyéb marad azonosan.
2 Aminek esete fennáll, a tény, nem más, mint a körülmények megléte.
2.01 A körülmény tárgyak (objektumok, dolgok) kapcsolata.
2.011 Minden dolog lényegéhez tartozik, hogy körülmény alkotórésze lehet.
2.012 A logikaban semmi sem véletlen: ha lehetséges, hogy a dolog a koriil¬
ményben előforduljon, akkor e körülmény lehetőségének már eleve eldöntve
kell lennie a dologban.
2.2 A kép - függetlenül igaz vagy hamis voltától — azt ábrázolja, amit
ábrázol a leképezési formán keresztül.
2.221 Amit a kép ábrázol, az a kép értelme.
2.222 Értelmének a valósággal való megegyezésében vagy meg nem egye¬
zésében áll a kép igazsága vagy hamissága.
2.223 Ahhoz, hogy megállapítsuk, igaz-e avagy hamis a kép, össze kell
hasonlítanunk a valósággal.
2.224 Csupán a képből egymagából nem állapíthatjuk meg, igaz-e vagy
hamis.
2.225 — Nincs olyan kép, amely a priori igaz lenne.
3 A tények logikai képe a gondolat.
3.001 , Egy körülmény elgondolható? — azt jelenti, hogy képet alkothatunk
róla magunknak.
3.01 — Az igaz gondolatok összessége a világ egy képét alkotja.
3.02 — A gondolat tartalmazza azon tényállás lehetőségét, amelyet gondol.
Ami gondolható, az lehetséges is.
3.03 — Mi nem gondolhatunk el semmi alogikusat, mert ebben az esetben
alogikusan kellene gondolkodnunk.
5 Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozöfiai értekezés (Tractatus logico-philosophicus). Fordi¬
totta Márkus György, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.
250