Page 246 [246]
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"?
biztosított, nehezen szerzett számtalan szabadság helyébe az egy lelkiis¬
meretlen kereskedelmi szabadságot iktatta. Egyszóval, a vallási és politikai
illúziókba burkolt kizsákmányolás helyébe a nyílt, szemérmetlen, közvetlen,
sivár kizsákmányolást állította. A burzsoázia megfosztotta dicsfényüktől
az összes eleddig tisztelt és jámbor félelemmel szemlélt tevékenységeket.
Fizetett bérmunkásává változtatta az orvost, a jogászt, a papot, a költőt, a
tudomány emberét. A burzsoázia leszaggatta a családi viszonyról meghatóan
szentimentális fátylát és e viszonyt puszta pénzviszonyra redukálta. A bur¬
zsoázia leleplezte, hogy annak a brutális erőmegnyilvánulásnak, amelyet a
reakció a középkoron annyira csodál, megfelelő kiegészítője a legrenyhébb
semmittevés volt. Csak a burzsoázia mutatta meg, mit tud az emberi tevé¬
kenység létrehozni. Különb csodaműveket létesített, mint az egyiptomi pira¬
misok, a római vízvezetékek és a gótikus katedrálisok, különb hadjáratokat
vitt véghez, mint a népvándorlás és a kereszteshadjáratok.
A burzsoázia nem létezhet anélkül, hogy ne forradalmasítsa folyton a ter¬
melési szerszámokat, tehát a termelési viszonyokat, tehát az összes társadal¬
mi viszonyokat. Ezzel szemben minden korábbi ipari osztály első létfeltétele
a régi termelési mód változatlan fenntartása volt. A burzsoá korszakot min¬
den előbbi korszaktól a termelés folytonos átalakítása, az összes társadalmi
állapotok szakadatlan megrendítése, az örökös bizonytalanság és mozgás
különbözteti meg. Az összes szilárd, berozsdásodott viszonyok, a nyomuk¬
ban járó régtől tisztelt képzetekkel és nézetekkel együtt felbomlanak, az
összes újonnan kialakuló viszonyok elavulnak, mielőtt még megcsontosod¬
hatnának. Minden, ami rendi és állandó, elpárolog, mindent, ami szent,
megszentségtelenítenek, és az emberek végre arra kényszerülnek, hogy józan
szemmel vizsgálják léthelyzetüket, kölcsönös kapcsolataikat.
Az egyre kiterjedtebb piacnak a szükséglete, amelyen termékeit eladhatja,
végigkergeti a burzsoáziát az egész földgolyón. Mindenüvé be kell magát
fészkelnie, mindenütt be kell rendezkednie, mindenütt összeköttetéseket
kell létesítenie. A burzsoázia a világpiac kiaknázása által valamennyi ország
termelését és fogyasztását kozmopolitává formálta. A reakciósok nagy bána¬
tára kihúzta az ipar lába alól a nemzeti talajt. Az ősi nemzeti iparok elpusz¬
tultak és napról napra pusztulnak. UJ iparok szorítják ki őket, amelyeknek
meghonosítása minden civilizált nemzet életkérdésévé válik, olyan iparok,
amelyek már nem hazai nyersanyagot dolgoznak fel, hanem a legtávolabbi
égövek nyersanyagát, és amelyeknek gyártmányait nemcsak magában az
országban, hanem a világ minden részén fogyasztják. A régi, belföldi termé¬
kékkel kielégített szükségletek helyébe újak lépnek, amelyeknek kielégítésére
a legtávolibb országok és éghajlatok termékei kellenek. A régi helyi és nem¬
zeti önellátás és elzárkózottság helyébe a nemzetek sokoldalú érintkezése,
egymástól való sokrétű függése lép. Es ez így van nemcsak az anyagi, hanem
a szellemi termelésben is. Az egyes nemzetek szellemi termékei közkinccsé
244