Page 238 [238]
OCR
ETIKA: , AZ ALKALOM HIÁNYA"? Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya?? (részletek) Hogyan lett végül az ,igazi világ" — mese Egy tévedés története 1. Az igazi világ elérhető a bölcsnek, a buzgó hívőnek, az erényesnek — benne él ő, az ő. (Az eszme legrégebbi formája, viszonylag okos, szimpla, meggyőző. Körülírja azt a tételt, hogy ,én vagyok Platón, én vagyok az igazság") 2. Az igazi világ, persze, most elérhetetlen, de mint ígéret létezik: a bölcsnek, a buzgó hívőnek, az erényesnek (,s a bűnbánatot tévő bűnösnek"). (Az eszme továbbfejlesztése: finomítódik, becsalibb lesz, átfogóbb — nővé lesz, keresztényivé válik...) 3. Az igazi világ, bár elérhetetlen, bizonyíthatatlan, megígérhetetlen, de már gondolata is vigasz, elköteleződés, imperatívusz. (Alapjában a régi égi Nap, de már a szkepszis ködén át; az eszme szublimálódott, sápadt lett, északias, königsbergi.) 4. Az igazi világ — elérhetetlen? Ugyan, csak még nem értük el. S mint ilyen, persze, ismeretlen is. Következésképp nem is vigaszos, nem megváltó, nem elkötelező: mire kötelezhetne el minket bärmi ismeretlen...? (Rosszkedvű reggel. Az ész első ásítása. A pozitivizmus kakasszava.) 5. Az , igazi világ" — eszme, amely már semmire se jó, már nem is elkötelező -—, haszontalan, feleslegessé vált eszme, következésképp megcáfolt eszme: hajítsuk el! (Napvilág; sugaras reggelizés; visszatér a bon sens és a derű; Platón belepirul szégyenébe; a szabad szellemek pokoli lármája.) 6. Az igazi világot lapátra tettük; miféle világ maradt meg? A látszatvilág netán..." De nem! Az igazi világgal a látszatvilágot is felszámoltuk! (Dél; ilyenkor a legrövidebbek az árnyak; vége a hosszú tévedésnek; az emberiség csücspontja-delelöje; INCIPIT ZARATHUSTRA.) Moral mint termeszetellenesseg 1. A szenvedélyeknek mind van egy korszaka, mikor csupán végzetesek, csak az ostobaság súlyával húzzák le s le áldozatukat — és egy későbbi, sokkal későbbi, amikor a szellemmel összeházasodnak, , át-szellemülnek". Egykor, a szenvedélybeli ostobaság okán, magával a szenvedéllyel kezdtek háborúságot; meg akarták semmisíteni a szenvedélyt, szentül — minden hajdani morál-vadbarom egyetért ilyképp, hogy ,,il faut tuer les passions”. A leghíresebb megfogalmazás, e tárgyban, az újszövetségbeli, az a hegyi beszéd ti., ahol mellesleg szólva, a dolgokat nem holmi , magasból" szem2 Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya. Fordította Tandori Dezső. Ex Symposium-különszám. Ex Symposum Alapítvány, Budapest, 1994, 1—34. 236
