Seite 237 [237]
OCR
Szöveggyűjtemény felkészüljön a végességre és annak boldogságára. Ha nem így lenne, Ábrahám talán szerette volna Istent, de nem hitt volna; mert aki hit nélkül szereti Istent, önmagára irányítja a figyelmet, aki pedig hittel szereti, Istenre figyel. Ezen a csúcson áll Abrahám. Az utolsó stádium, melyet maga mögött hagy, a végtelen rezignáció. Valóban továbbmegy és a hithez jut el; mert a hit eme torzképei, ez a nyomorúságos lagymatag lustaság, mely így gondolkodik: valóban nem szükséges, nincs értelme előre szomorkodni; az a szánalmas remény, mely így szól: nem tudhatjuk, hogy mi következik, bárcsak tudhatnánk — nos, ezek a torzképek az élet nyomorúságában lelnek otthonra, és már a végtelen rezignáció is határtalanul megvetette őket. 235
