hogy megmentse az egészet. Ennek alapján azok a törvények, amelyek arányos
terhelést okoznak, igazságosak, lelkiismeretben kötelezők és törvényesek.
Ám a törvények kétféle módon igazságtalanok lehetnek. Egyik módon,
ha ellentétesek az ember javával, ellentétesek a fentebb mondottakkal: vagy
a céljuk alapján, amikor valamely elöljáró olyan terheket rak az alattvalókra,
amik nem a közjót, hanem a maga vágyainak kielégítését vagy saját dicső¬
ségét szolgálják; vagy a törvényhozó szempontjából, amikor valaki olyan
törvényt hoz, amire nincs hatalma; vagy a formájukra tekintettel, amikor
egyenlőtlenül terhelik meg a közösség tagjait, még ha pedig a közjóra is
irányulnak. Az ilyenek inkább erőszakosságok, mint törvények, mivel , úgy
tűnik, hogy nem törvény, ami igazságtalan", ahogy Augustinus mondja (De
lib. arb.) [I, 5. fej.]. Ezért az ilyen torvények nem köteleznek lelkiismereti
fórumon, hacsak nem esetleg a botrány vagy a zavar elhárítására, ami miatt
az embernek a saját jogáról is le kell mondania; Mt 5 [40-41] szerint: , Aki
perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, add oda a köntösödet is. S ha valaki egy
mérföldre kényszerít, menj vele kétannyira."
Másik módon a törvények igazságtalanok lehetnek, ha ellentétesek Isten
javával: ilyenek például a zsarnokoknak bálványimádásra vezető törvényei,
vagy bármi más, ami ellentétes az isteni törvénnyel. Az ilyen törvényeket
semmiképpen sem szabad megtartani, mivel , inkább kell engedelmeskedni
Istennek, mint az embereknek", ahogy az ApCsel 5 [29] mondja.
Az első ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, hogy ,minden emberi
hatalom Istentől van, és ezért aki a hatalommal szembeszáll" oly dolgokban,
amik a hatalom rendjéhez tartoznak, , Isten rendelésének szegül ellen" (Róm
13) [1-2], és ezáltal válik bűnössé lelkiismereti fórumon.
A második ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy ez az érv olyan emberi
törvényekből indul ki, amelyek Isten parancsa ellen irányulnak. Ezekre nem
terjed ki a hatalom rendje. Ezért ilyen esetekben az emberi törvénynek nem
kell engedelmeskedni.
A harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy ez az érv olyan tör¬
vényből indul ki, amely jogtalanul kárt okoz az alattvalóknak. Erre a hata¬
lom Istentől engedélyezett rendje nem terjed ki. Ezért az ember ilyen esetek¬
ben sincs kötelezve arra, hogy engedelmeskedjen a törvénynek, ha botrány és
nagyobb károkozás nélkül ellenállni képes.