Page 185 [185]
Környezetvédelmi etika
az emberi életre. Elrettentő a hatalmas méretű városiasodás, a természeti
szépségekhez való hozzáférés privatizálása, a javakhoz való hozzáférés kisa¬
játítása, a munkafeltételek technologizálása, a kábítószer-kereskedés egyre
nagyobb térhódítása, a szervezett bűnözés növekedése, a gyermekek ellen
elkövetett erőszakos cselekedetek sokszorozódása s az a szomorú tény, hogy
a drogok árusításánál már a legfiatalabbakat sem kímélik. Az agresszió, az
erőszak és a kirekesztés, a korrupció növekedése együtt járó kísérői az élet¬
színvonal-emelkedésnek, amellyel párhuzamosan a média és a digitális világ
hatalma erősödik. Az interneten való kommunikáció kirekeszti a személyes
megtapasztalást, az embereknek a képernyővel lesz viszonya, nem pedig
egymással. A sajtó és a döntéshozók többsége sajnos nem a valós világban él,
egy privilegizált környezetből próbálja meg bemutatni a problémákat, amiket
nem is ismer személyesen. Így a valóság egy része elveszik, a ,zöld beszéd"
mögött többnyire inkább népszerűség, mint tényleges elkötelezettség és a
saját megtapasztalás hiánya látszik. A szegények panaszai ugyanakkor épp¬
olyan fontosak, mint a Föld panaszai, ezt nem szabad elfelejteni. Az élelmi¬
szerek kidobálása sokkal nagyobb probléma például, mint a túlnépesedés.
Ha takarékosan bánnánk az élelmiszerekkel, akkor abból etetni lehetne a
szegényeket, és nem kellene születésszabályozást hirdetni, mert lenne ele¬
gendő táplálék mindenki számára.
A Föld felmelegedését a gazdag országok hatalmas fogyasztása okozza,
aminek azonban a Föld legszegényebb részeire vannak fatális kihatásai. Vál¬
toztatni kell a multinacionális cégek viselkedésén a harmadik világban, mert
ott többet megengednek maguknak, mint saját otthoni környezetükben,
ahol a környezetkárosító és etikátlan magatartás egyáltalán nem is engedé¬
lyezett számukra. Hiányoznak a globális keretek annak a megakadályozásá¬
ra, hogy a gazdagabb országok környezetkárosító szemétjüket a szegényebb
országokban helyezzék el.
Jelenleg még nem rendelkezünk azzal a kultúrával, amely elegendő lenne
ennek a krízisnek a megoldására. Szükség lenne például egy olyan jogrend¬
szerre, amely az ökoszisztémákat védi a szabadság és az egyenjogúság fi¬
gyelembevételével. Túl sok a sajátos érdek, azaz az olyan gazdasági érdekek,
amelyek gyorsan megszerzik a hatalmat a közösségi érdekek felett, s az in¬
formációkat saját maguk számára kedvező módon manipulálják. Sajnos sok
a korrupt környezetvédő, akik sajátos megközelítésekből, saját érdekeik alap¬
ján cselekszenek. Mint ahogy a nagy válságok idején, úgy most is szükség
lenne bátor döntésekre. Ha csak a külső benyomásokból indulunk ki, néhány
riasztó jeltől eltekintve úgy tűnhet, hogy a dolgok nem is olyan szörnyűek:
az élet a bolygónkon még sokáig létezhet a jelenlegi féltelek mellett. Ez
azonban csak a látszat. Még mindig vannak háborúk, amelyek komoly vesz¬
teségeket okoznak a környezetben és a lakosság kulturális gazdagságában
is. A nukleáris és a biológiai fegyverek bevetésének kockázata folyamatosan
183