gyarországon alkotmányos jog az egészséges környezethez való emberi jog:
, A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges
környezethez" (A Magyar Köztársaság Alkotmánya 78. §-a.) Cikkemben
azt próbálom megvizsgálni, hogy beszélhetünk-e nemzetközi felelősségvál¬
lalásról, illetve etikus magatartásról a környezetvédelem területén. Ugyanis
egy , negatív hatást" kiváltó államnak időben kellene megfelelő információt
adnia a többi államnak az országhatárokon átnyúló természeti erőforrások,
járványok vagy környezetvédelmi behatások tekintetében.
A környezeti etika! az alkalmazott etika ága és a környezeti filozófia része.
Abból indul ki, hogy az etika nem építhető fel a természetes lények, a termé¬
szet figyelembevétele nélkül, mivel a bolygónkon minden lény boldogulása
szorosan összekapcsolódik. Az etika terjedelmének magában kell foglalnia a
jövőbeli következményeket, azaz az etikának nemzedékek közötti perspektí¬
vája van, hiszen az emberi élet jelenlegi formájában valószínűleg csak a Föld
megfelelő körülményeinek megléte esetén lehetséges. A környezeti etika tehát
egy olyan felelősségvállalás a jövőért, amely a természetes környezet fenntar¬
tása iránti aggodalomra épül. A környezeti etika gyakran tartalmaz kritikát az
emberek természettel szembeni visszaélésszerű vagy kizsákmányoló gyakor¬
latairól. Lásd a különböző praktikákat a környezetvédelmi/klímasemleges/
recycling védjegyek megszerzésére vagy a határokat átlepő környezetszennye¬
zésre, az egészséges táplálkozáshoz termelt élelmiszerek miatti erdőirtásra,
valamint a felelőtlen hulladékgazdálkodásra. A környezeti etika egy olyan
interdiszciplináris magatartás, amelynek elemzése magában foglalja a jogot,
a szociológiát, a teológiát, a közgazdaságtant, az ökológiát és a földrajzot is.
A párizsi éghajlatvédelmi egyezményt? (Accord de Paris) a világ 195 országa
2015-ben írta alá azzal a céllal, hogy a globális felmelegedést csökkentsék.
2017 óta a nemzetközi jogban számos megállapítás elhangzott, amelyeket az
etikus környezeti magatartás kategóriába sorolhatunk. Ilyenek például: , Min¬
den emberi lénynek alapvető joga az egészséget és jólétet biztosító környezet¬
ben élni." , A környezetet és a természeti erőforrásokat mind a jelen, mind a
jövendő nemzedékek javára kell az államoknak megőrizniük és használniuk."
, Az államoknak az országhatárokon átnyúló természeti erőforrásokat észszerű
és méltányos módon kell használniuk." , Az éghajlatváltozás és a tudománnyal
kapcsolatos diplomácia soha többé nem képezhetik részét külpolitikai vitá¬
inknak." — Ezeket a megállapításokat tartalmazza többek között az a Közös
4 hu.ecotaf.net/1618-environmental-ethics.html
> hu.wikipedia.org/wiki/Parizsi_éghajlatvédelmi_egyezmény