Oldal 177 [177]
OCR
Hivatásetikai alapelvek alkalmazása A munkajogi jogviszonyban foglalkoztatottak esetében a felek szabadabban tudnak rendelkezni az etikai-magatartási elvárások tekintetében, a felek autonómiájának nagyobb tere van, míg a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozóan — mint az előzőekben ez bemutatásra került — a kötelező, normatív tartalmú rendelkezéseknek van nagyobb szerepük. Ez a két eltérő jellegű foglalkoztatásra irányuló jogviszony sajátosságából is ered. A normatív szabályozás esetén a kikényszeríthetőség könnyebb, így az elvárható hivatásetikai magatartás jobban érvényesíthető, ami a közszolgálati jogviszonyok szolgálati jellegéből is ered, míg a munkaviszony esetén inkább a társadalmi elvárás és a személyes-erkölcsi meggyőződés a meghatározó. Az etikai-magatartási szabályok konkrét meghatározása a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok esetében az etikai kódexek révén valósulhat meg. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy önmagában az etikai kódex nem elegendő, ha az egyének a belső meggyőződésük szerint nem tudnak az abban foglaltakkal azonosulni, nem érzékelik annak meghatározó jelentőségét. A munkajogi jogviszonyok esetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szintén tartalmaz hivatásetikai elvárásokat az általános magatartási követelmények körében. Ezen túl részletesebb etikai előírásokkal és alapelvekkel a munkajogi jogviszonyokban a vállalati etikai kódexek esetében találkozhatunk. Ezeknél a kódexeknél fontos annak rögzítése, hogy mindig önkéntes alkalmazáson alapulnak, inkább morális, mint jogi kötőerővel bírnak, ugyanakkor bizonyos esetekben iránymutatásként szolgálnak a jogértelmezés, jogalkalmazás szempontjából konkrét esetek vizsgálatakor. A munkajogi kódexek célja tehát, hogy útmutatást adjanak az elvárt munkahelyi magatartások vonatkozásában, amelyek egyben kötelezettséget is jelentenek a munkavállalók számára. Az ezekben a kódexekben megfogalmazott magatartási szabályokat a munkavállalóknak is fontosnak és hasznosnak kell érezniük munkavégzésük gyakorlása során, ezáltal is erősítve azt, hogy tisztában vannak személyes és munkabeli megbecsültségükkel. Fontos, hogy magának a munkavégzésnek legyen belső (szervezeten belü19) és külső (társadalmi) megbecsültsége. A vállalati kódexek célja sokszor magának a vállalati kultúrának a fejlesztése is. Ez jelenti egyrészt az etikus üzleti magatartást, másrészt pedig az adott cég részéről a munkavállalótól elvárt tisztességes magatartást is. Az általában a munkavállalótól elvárt magatartáson túl itt szokták rögzíteni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó általános követelményeket, a személyhez fűződő jogokra és az adatvédelemre vonatkozó követelményeket, az egyenlő bánásmód tekintetében irányadó szempontokat, a magánélet tiszteletben tartását és védelmét. Szintén jellemző a vállalati etikai kódexekre, hogy szabályozzák a gazdasági szempontból fontos kérdéseket is, amelyekhez a munkavállalóknak tartaniuk kell magukat, így a tisztességtelen verseny tilalmát vagy az etikus üzleti magatartás követelményét is. A vállalati etikai kódexek esetében is jellemző az, hogy a 175
