Oldal 177 [177]
Hivatásetikai alapelvek alkalmazása
A munkajogi jogviszonyban foglalkoztatottak esetében a felek szabadab¬
ban tudnak rendelkezni az etikai-magatartási elvárások tekintetében, a felek
autonómiájának nagyobb tere van, míg a közszolgálati jogviszonyban fog¬
lalkoztatottakra vonatkozóan — mint az előzőekben ez bemutatásra került
— a kötelező, normatív tartalmú rendelkezéseknek van nagyobb szerepük.
Ez a két eltérő jellegű foglalkoztatásra irányuló jogviszony sajátosságából is
ered. A normatív szabályozás esetén a kikényszeríthetőség könnyebb, így az
elvárható hivatásetikai magatartás jobban érvényesíthető, ami a közszolgálati
jogviszonyok szolgálati jellegéből is ered, míg a munkaviszony esetén inkább
a társadalmi elvárás és a személyes-erkölcsi meggyőződés a meghatározó. Az
etikai-magatartási szabályok konkrét meghatározása a foglalkoztatásra irá¬
nyuló jogviszonyok esetében az etikai kódexek révén valósulhat meg. Fontos
ugyanakkor hangsúlyozni, hogy önmagában az etikai kódex nem elegendő,
ha az egyének a belső meggyőződésük szerint nem tudnak az abban foglal¬
takkal azonosulni, nem érzékelik annak meghatározó jelentőségét. A mun¬
kajogi jogviszonyok esetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény (a továbbiakban: Mt.) szintén tartalmaz hivatásetikai elvárásokat az
általános magatartási követelmények körében. Ezen túl részletesebb etikai
előírásokkal és alapelvekkel a munkajogi jogviszonyokban a vállalati etikai
kódexek esetében találkozhatunk. Ezeknél a kódexeknél fontos annak rög¬
zítése, hogy mindig önkéntes alkalmazáson alapulnak, inkább morális, mint
jogi kötőerővel bírnak, ugyanakkor bizonyos esetekben iránymutatásként
szolgálnak a jogértelmezés, jogalkalmazás szempontjából konkrét esetek
vizsgálatakor. A munkajogi kódexek célja tehát, hogy útmutatást adjanak az
elvárt munkahelyi magatartások vonatkozásában, amelyek egyben kötele¬
zettséget is jelentenek a munkavállalók számára. Az ezekben a kódexekben
megfogalmazott magatartási szabályokat a munkavállalóknak is fontosnak és
hasznosnak kell érezniük munkavégzésük gyakorlása során, ezáltal is erősít¬
ve azt, hogy tisztában vannak személyes és munkabeli megbecsültségükkel.
Fontos, hogy magának a munkavégzésnek legyen belső (szervezeten belü¬
19) és külső (társadalmi) megbecsültsége. A vállalati kódexek célja sokszor
magának a vállalati kultúrának a fejlesztése is. Ez jelenti egyrészt az etikus
üzleti magatartást, másrészt pedig az adott cég részéről a munkavállalótól
elvárt tisztességes magatartást is. Az általában a munkavállalótól elvárt ma¬
gatartáson túl itt szokták rögzíteni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó
általános követelményeket, a személyhez fűződő jogokra és az adatvédelemre
vonatkozó követelményeket, az egyenlő bánásmód tekintetében irányadó
szempontokat, a magánélet tiszteletben tartását és védelmét. Szintén jellem¬
ző a vállalati etikai kódexekre, hogy szabályozzák a gazdasági szempontból
fontos kérdéseket is, amelyekhez a munkavállalóknak tartaniuk kell magu¬
kat, így a tisztességtelen verseny tilalmát vagy az etikus üzleti magatartás
követelményét is. A vállalati etikai kódexek esetében is jellemző az, hogy a
175