Seite 145 [145]
Etika és a pénzügyek
A jó erkölcs mint jogi norma
A jogi és erkölcsi normák közötti legnagyobb különbség az állami eszkö¬
zökkel való kikényszerítés megléte vagy hiánya." Ugyanakkor nem szabad
megfeledkezni a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző megállapodás semmissé¬
gének jogi normába foglalt előírásáról, mivel lehetnek olyan esetek, amikor a
megállapodás a jogi norma egyetlen előírásába sem ütközik, ám olyannyira
ellentétes az erkölcsi normákkal, hogy ahhoz joghatás nem fűződhet. A jóer¬
kölcsbe ütközés mint semmisségi ok előírásával egy jogon kívüli normarend
válik a jog részévé.?
A jóerkölcs tartalmát a jogi norma nem határozza meg. Jóerkölcsbe ütkö¬
zőnek minősül
,az a szerződés, amelyet jogszabály tételesen nem tilt, de az azzal elérni kívánt
cél, a vállalt kötelezettség jellege vagy azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve
a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat vagy szokásokat
nyilvánvalóan sérti, s ezért az általános társadalmi megítélés is egyértelműen
tisztessegtelennek, elfogadhatatlannak minösiti”. (EBH2017. M.3.)
A jóerkölcsbe ütközés tilalma olyan nyitott, az absztrakció magas szintjén
megfogalmazott generálklauzulának tekinthető, amely nem bizonyos, meg¬
határozott magatartásokat tilt vagy tesz kötelezővé. lermészete szerint a
magánjogi szabadság (privátautonómia) morális határát jelöli ki, azon belül
a jogalanyok magatartását, döntéseik irányát és tartalmát kívánja befolyá¬
solni (801/B/2002. AB határozat, 3.2. pont). Az Alkotmány értékrendje,
a társadalom erkölcsi normarendje mindenki által ismert, ezért az ezekkel
nyilvánvalóan ellentétes szerződést kötő felek nem hivatkozhatnak arra, hogy
a támadott norma tartalma nem világos vagy bizonytalan (801/B/2002. AB
határozat, 3.4. pont). A jóerkölcs kifejezetten nem egyéni, hanem társadalmi
mércét jelent."
8 Miskolezi 2015.
" Menyhart 2004.
10 Kiss-Sändor 2014.
143