Oldal 132 [132]
SZERLETICS ANTAL
rendszeréből, bár egyes szerzők kétségbe vonják, hogy a kategorikus impe¬
ratívusz képes tilalmak mellett pozitív kötelezettségeket is keletkeztetni."
A kötelességetikai irányzatokat csoportosítani lehet az erkölcsöt meghatá¬
rozó kötelességek forrása szerint is. A vallásos erkölcsi rendszerek rendsze¬
rint az isteni parancsot jelölik meg az erkölcsi kötelezettségek forrásaként."?
Az isteni parancs elméletének (divine command theory) keresztény változa¬
ta szerint az ,erkölcs végső forrása Isten kinyilatkoztatott akarata, vagyis
Istennek a Szentírásban található parancsai", de számos más vallás (pl. a
judaizmus vagy az iszlám) etikája is nagy jelentőséget tulajdonít az isteni
parancsoknak." A kötelességetika klasszikus példájaként emlegetett kanti
etika ugyanakkor az erkölcsi szabályok végső forrásaként nem Istent, hanem
az emberi racionalitást jelöli meg. Kant szerint az erkölcsi kötelezettségein¬
ket meghatározó univerzális szabály, a kategorikus imperatívusz az értelem
parancsa, annak érvényességét minden ember az értelme segítségével képes
belátni. Ezt a metaetikai álláspontot, amely szerint az erkölcsi szabályok az
értelemre , vezethetők vissza", etikai racionalizmusnak nevezik."
Az erényetikák
Az erényetikai gondolkodás újjáéledése
A modernitás korának időszakát meghatározó normatív etikai irányzatok:
a kötelezettségeket és szabályokat hangsúlyozó deontologikus etika és a
következményekre összpontosító konzekvencialista megközelítések mellett
a XX. század második felétől egy régi filozófiai tradíció újjáéledésének is
tanúi lehetünk, ami az erények kategóriáját állítja az erkölcsről való gondol¬
kodás középpontjába. Az erényetika az egyik legrégebbi etikai irányzatnak
tekinthető, amelynek gyökerei egészen az ókori görög és keleti filozófusokig
nyúlnak vissza."
Az egyik alapvető változás, ami a XX. század során a morálfilozófia te¬
rületén végbement, az erkölcs kodifikálhatóságába vetett hit megkérdője¬
leződése volt. Ez a folyamat abból a felismerésből indult ki, hogy a helyes
cselekvés szituációfüggő, ezért egy olyan absztrakt és univerzálisan érvényes
6 Yudanin 2014; Kahn 2014, 93-108.
& Rae 2015, 51-55, 83. Lasd még Vaughn 2015, 84.; Rachels — Rachels 2012, 51-54.
63 Rae 2015, 51.
64 Uo. 83.
6 A klasszikus görög szerzők mellett meg kell emliteni Konfuciuszt és Menciuszt, az
erényetika ókori kínai változatának képviselőit. A konfuciánus erényelméletet röviden
ismerteti Wang 2013, 106-119.
130