OCR
SZERLETICS ANTAL az élvezet bizonyos fajtái kívánatosabbak és értékesebbek másoknál". Bentham , kvantitatív" hedonizmusa főleg azért problémás, mert lealacsonyítja az emberi természetet azzal, hogy az egyéni életcélok komplexitását az élvezetek maximalizálására redukálja." Az embereket éppen az különbözteti meg az állatoktól, hogy ,emelkedettebb képességeik vannak az állati vágynál", és , előnyben részesítik a létezésnek azt a módját, amely magasabb képességeiket müködteti”.” Mill , kvalitatív" utilitarizmusa tehát az emberek magasabb rendű élvezeteinek elsőbbségét hirdeti. Gyakran idézett megfogalmazása szerint ,jobb elégedetlen embernek lenni, mint elégedett disznónak", és ,jobb elégedetlen Szókratésznak lenni, mint elégedett ostobának". Abban a kérdésben azonban, hogy normatív szempontból ponzosan mit implikál az élvezetek ilyen jellegű hierarchiája, Mill nem foglal állást. Lehetséges például, hogy az utilitarizmusnak kizárólag a magasabb rendű élvezetek maximalizálására kell törekednie, de az is, hogy az alacsonyabb rendű élvezetek kisebb súllyal ugyan, de szintén figyelembe vehetők egy etikai döntés meghozatalakor." A másik probléma a magasabb rendű élvezetek meghatározásával kapcsolatos. Mill egy látszólag egyszerű tesztet kínál erre nézve: , Ha két élvezet közül mindenki, vagy majdnem mindenki, aki mindkettőt megtapasztalta, határozottan előnyben részesíti az egyiket, [...] akkor ez a kívánatosabb élvezet."5 A magasabb rendű élvezetek azonban nem egyszerűen a többségi vélemény vagy a közízlés által meghatározottak, hanem olyan , objektív" értékekről van itt szó, amelyeket minden racionális személy a , méltóságérzet" okán az alacsonyabb rendű élvezetek elé sorol. Bizonyos preferenciák , objektív" magasabb rendűsége viszont egy olyan idegen, ún. perfekcionista elem Mill gondolkodásában, ami többek szerint inkoherens a szerző liberális meggyőződésével.? A másik fontos eltérést Bentham és Mill haszonelvűsége között az ún. tett-utilitarizmus és szabály-utilitarizmus fogalmaiban találjuk meg. Bentham szerint az utilitarizmusnak kizárólag az egyes cselekvések által okozott társadalmi hasznosságra kell koncentrálnia. Mivel minden élethelyzet más, a hasznosságot csak az adott helyzethez kötődően, , szituációspecifikusan" lehet felmérni: könnyen elképzelhető, hogy azonos cselekedet bizonyos helyzetben pozitív, más helyzetben pedig negatív következményekkel jár. Gondoljunk például a hazugság kettős erkölcsi megítélésére. A tett-utilitaristák a hazugság kategorikus elutasítása helyett azt állítják, hogy a hazugságnak vannak olyan esetei, amelyek inkább kedvező következményekkel járnak, így 30 Mill 1980, 243. 31 Uo. 241. 2 Uo. 244. 3 Uo. 246. % Hampton 1997, 127. 5 Mill 1980, 243: Sandel 2012, 72. 3 Brink 2014. 126