Page 126 [126]
SZERLETICS ANTAL
következményeket maximalizálni." Az tn. cselekvésemleges (agent-neutral)
elméletek nem tesznek különbséget a cselekvőre és a többi személyre vonat¬
kozó jó következmények között. A cselekvés-utilitarizmus például minden
ember (egyes változataiban minden érző lény) hasznosságát figyelembe veszi
a haszonelvű kalkuláció során, és az , aggregált" vagy ,össztársadalmi" haszon
maximalizálását követeli meg. Az ún. cselekvőre fókuszáló (agenf-focused)
elméletek ezzel szemben , relatív" jellegűek, mert ugyanazt a következményt
eltérően veszik figyelembe a cselekvő személyétől függően. Az etikai egoiz¬
mus álláspontja szerint például a helyes cselekvés az, ami a cselekvő számára
biztosítja a lehető legjobb következményeket.
Bentham és Mill haszonelvűsége
Bentham a klasszikus haszonelvűség (idegen szóval utilitarizmus, a latin wi¬
litas szóból) legismertebb képviselője. A , jó" következmények meghatározásá¬
nak alapjául Bentham azon előfeltevése szolgál, hogy , a természet az emberi
nemet két szuverén úr — a fájdalom és az élvezet — kormányzata alá helyezte".
A fájdalom és az élvezet határozza meg azt, hogy az emberek mit fognak tenni
és azt is, hogy mit £e// tenniük, ?? tehát Bentham a hedonizmus két formáját,
az ún. pszichológiai és etikai hedonizmust is elfogadja.? A pszichológiai he¬
donizmus szerint minden emberi cselekedetet a fájdalom elkerülésének és az
élvezet megszerzésének vágya motivál, vagyis ez a , biológiai" törvényszerű¬
ség az emberi cselekedetek magyarázatául szolgál. A normatív jellegű etikai
hedonizmus alaptétele, hogy az embereknek úgy £e// cselekedniük, vagyis
azok a helyes cselekedetek, amelyek a közösség egészének szempontjából több
élvezettel járnak, mint fájdalommal. Így azonban egy (inkább csak látszóla¬
gos) ellentmondás merül fel Bentham etikai és pszichológiai hedonizmusával
kapcsolatban: a kérdés az, hogy mivel magyarázható az egyénnek a közösség
jólétének növelésére irányuló etikai kötelezettsége, amikor alapvető pszi¬
chológiai jellemvonásuk szerint az emberek mindig saját jólétük növelésére
törekszenek.
A , jó" következmény fogalma tehát Benthamnél egy leegyszerűsítő, öröm
és fájdalom összegzésére alapuló értelmezést kap. Az élvezetek kalkulusának
(felicific calculus) nevezett eljárás egyrészt azt feltételezi, hogy minden élvezet
5 Kovács 2006, 59.
9 Egyes nézetek szerint egy etikai elmélet csak akkor tekinthető konzekvencialistának, ha
az cselekvösemleges (agent-neutral). Sinnott-Armstrong 2021.
21 "Bentham 1977, 680.
2 Uo.
3 Crimmins 2017.
24° Sprigge 1999, 302.
124