Oldal 125 [125]
A normatív etika három irányzatáról
A következményetikák
A következményetikai irányzatok közös jellegzetessége, hogy egy cselekvés
normatív megítélését annak következményeitől teszik függővé." Leegysze¬
rűsítve ez annyit tesz, hogy egy cselekvés, szabály vagy intézkedés akkor
helyes, ha , jó" következményekhez vezet — az eltérések az egyes konzekven¬
cialista elméletek között részben abban keresendők, hogy hogyan határozzák
meg a , jó" következmény fogalmát. (1) A konzekvencialista etikák tehát egy
előzetes értékelméletet feltételeznek," és az erkölcsileg , helyes" fogalmát a
,jó" fogalmából vezetik le, ellentétben a kötelességetika képviselőivel, akik
rendszerint a , helyes" elsőbbségét hangsúlyozzák a , jó"-val szemben." A jóról
alkotott elképzelések sokszínű képet mutatnak a konzekvencializmuson, sőt a
legjelentősebb konzekvencialista irányon, a haszonelvűségen belül is. Jeremy
Bentham (1748-1832) hedonista utilitarizmusa a jó következményt lényegében
az élvezetek minél magasabb szintjével azonosítja. A hedonista megközelítést
a modern preferencia-utilitarizmussal szokás szembeállítani, ami az élveze¬
tek maximalizálása helyett inkább a , szubjektív", egyén által meghatározott
preferenciák kielégítésére koncentrál. Elméletileg az sem kizárt, hogy egy
konzekvencialista elmélet a jó következményt egy erkölcsi szempontból irre¬
leváns következménnyel azonosítsa. Lehet például azt állítani, hogy a jó — és
ebből következően helyes — cselekvés az, ami a kecskék egyedszámát növeli
Texasban: egy ilyen , abszurd" etika nyilvánvalóan implauzibilis, de ettől füg¬
getlenül még konzekvencialista etikai elméletnek számít." (2) A jó fogalmára
vonatkozó értékelmélet mellett minden következményetika feltételez egy
másik, a helyes cselekvést leíró elméletet is, ami meghatározza, , hogyan kell
a cselekvőnek az értékelméletben megállapított értékhez viszonyulnia"." Ezen
belül két kérdést lehet megkülönböztetni. (a) Egyrészt a következményetikai
elméletek eltérhetnek egymástól abban, hogy az erkölcsös cselekvés mindig
a jóként meghatározott következmény maximalizálását jelenti, vagy a helyes
cselekvéshez elegendő a jónak tekintett következmény egy , megfelelő", , elég
jó" szintjének elérése." (b) Másrészt a maximalizáló konzekvencialista elmé¬
letek eltérően válaszolhatják meg azt a kérdést, hogy kinek a számára kell a jó
Sinnott-Armstrong, 2021.
4 Koväcs 2006, 58-60.
A kötelességetikai gondolkodás ezen sajátossága tükröződik vissza a kanti alapokon álló
liberális politikaelméleti irányzatokban, amelyek a semlegesség követelményét a jóról
alkotott elképzelések sokféleségével magyarázzák, fenntartva, hogy a , helyes"? erkölcsi és
politikai cselekvés gyakran eltér a , jó" különböző értelmezései által meghatározottaktól.
Lásd pl. Sadurski 1990, 90.; Arneson 2003, 195.
16 Sinnott-Armstrong 2021.
17 Koväcs 2006, 58.
A legtöbb utilitarista elmélet a ,\maximalizälé konzekvencializmus” csoportjäba tartozik.
Ld. Slote—Pettit 1984, 139-163, 165-176.
123