Seite 124 [124]
OCR
SZERLETICS ANTAL hivatás vagy szakma gyakorlása során merülnek fel (pl. orvosi, jogászi vagy üzleti etika). Az alkalmazott etika szoros kapcsolatban áll a normatív etikával. Egyesek az alkalmazott etikát a normatív etika részének tekintik, különbséget téve általános és alkalmazott normatív etika között," ami helytálló lehet, ha elfogadjuk, hogy különbség csak a , hangsúlyok"? és az absztrakció tekintetében van a két irányzat között." A normatív etikán belül a kötelességetikák (deontológiai vagy deontikus etikak’), a kovetkezményetikak (konzekvencializmus) €s az antik forräsból táplálkozó erényetikák csoportját szokás megkülönböztetni." A következményetikák — ahogy nevük is mutatja — az emberi cselekvések erkölcsi helyességét azok következményeivel kapcsolják össze. A kötelességetikák szerint tetteink helyességét az erkölcsi kötelezettségeknek való megfelelés adja, függetlenül a következményektől. Bár a két irányzat sok tekintetben egymással szembenállónak tekinthető, közös jellegzetességük, hogy mindkettő olyan absztrakt erkölcsi szabály vagy szabályrendszer kidolgozására törekszik, ami a helyes cselekvés univerzális mércéjéül tud szolgálni a legkülönfélébb morális dilemmák esetében. Az erényetikák ezzel szemben elutasítják az erkölcs ,kodifikálhatóságának" gondolatát." Az erényetika absztrakt cselekvési normák előzetes meghatározása helyett a cselekvő személy erényes jellemének kimunkálására helyezi a hangsúlyt, azzal az előfeltevéssel élve, hogy a megfelelő erényekkel rendelkező , erényes ember" tudni fogja, hogy mit kell tenni az adott szituációban. Ahogy arra Alasdair MacIntyre (19297), a kortárs erényetika kiemelkedő képviselője rámutat, a következményetikák és kötelességetikák modern elméletei — így Bentham és Kant etikája is — a felvilágosodás szellemi termékei: kialakulásuk mögött az a meggyőződés áll, hogy racionális-szekuláris alapokon olyan logikailag zárt etikai rendszert lehet létrehozni, amely bármely észszerű ember számára elfogadható és útmutatást képes adni az összes etikai kérdés eldöntéséhez." Előbb ezt a két irányzatot, majd a negyedik fejezetben az erényetikák kérdését vizsgáljuk meg részletesebben. ° Vaughn 2015, 17. 7 Kovacs 2006, 29. 8 Wolff 2018, 7. Eltéré allaspontot képvisel Tom Beauchamp, aki szerint az alkalmazott etika nem egyszerűsíthető le általános erkölcsi elméletek egyedi dilemmákra való alkalmazására. Beauchamp 2003, 2—3. A deontológia kifejezés a görög deon (kötelesség) és /ogosz (tudomány) szavakból származik. Scott B. Rae könyvének magyar fordítása és Kovács József könyve is a deontológiai etikák megnevezést használja, másutt a deontikus etika kifejezéssel találkozunk. Ld. pl. Kovács 2006, 45; Rae 2015; Tőzsér 2018, 268—273. 4 A három irányzat áttekintéséhez Id. pl. Baron — Pettit — Slote 1997. 4 Hursthouse 1999, 40. 12 Maclntyre 1998, 70. 122
