Seite 117 [117]
Az ember és a normák
Az értelem a maga számára virtuális világokat konstruál, mindeközben a
nyugati ember természetes reprodukciós képessége csökken," a nyugati min¬
tájú társadalmi rendszerek a jelen formájukban fenntarthatatlannak tűnnek.
Elengedhetetlen az igazságosság és az erkölcs eredeti fogalmaihoz való visz¬
szatérés. A jogalkotó szerepe, hogy a társadalom fennmaradása érdekében a
visszatérés szükségességét mérlegelje és adott esetben a saját eszközeivel is
szorgalmazza.
Alapvető értékek
és védelmük napjaink logikájában
Az aktuális trendek szerint — amelyeket leginkább még mindig a neomarxista,
materialista 68-as generáció határoz meg — az emberi jogok alkotmányos
védelme bizonyos értelemben (akár a , jurisztokraták" segítségével) átve¬
szi az erkölcs szerepét a modern (nyugati) társadalmakban. Az átalakulás
útjáról részletesen olvashatunk a , Jegyzetek az erkölcs és a morál szerepéről
a modern társadalmakban"" című írásban. A tanulmány értéke, hogy részle¬
tesen bemutatja, a rendszerelméletek hogyan redukálták az erkölcs fogalmát."
A szerző rögtön Habermasszal kezdi, aki az erkölcsöt leginkább valamiféle
szimbólumrendszernek kezeli, amit a jog jelentősen meghalad azzal, hogy a
nyelvi szimbólumokon túli cselekvési rendszer is." Egyértelmű, hogy ez a
definíció az erkölcsöt képtelen a maga teljességében, erkölcsi aprioriként fel¬
fogni, továbbá nem veszi figyelembe az ethosz/éthosz különbséget, az erkölcs
közösségi és egyéni vonatkozásainak szoros összefüggését.
Luhmann definíciója szintén igyekszik az erkölcs kérdését kiszorítani a
társadalom, ill. a jog értelmezési tartományából. Az erkölcs ugyanis vélemé¬
nye szerint nem lehet alkotóeleme egyetlen társadalmi alrendszernek sem.
Birher Nándor: Az igazságosság és a túlélés kérdéseiről. In Sántáné Szakály Zsuzsanna
(szerk.): Jog, erkölcs, etika. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2017, 9—22.
5 Pokol Béla: 4 jurisztokratikus állam. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2017.
Pokol Béla: Jegyzetek az erkölcs és a morál szerepéről a modern társadalmakban. In
Jogelméleti Szemle, 2005 (3), http://jesz.ajk.elte.hu/pokol23.html.
„A kulturális és a tudományos szférában hegemón pozíciókat szerzett globális csoportok
befolyásának (alapítványainak, ösztöndíjrendszereinek stb.) a számlájára is írható azok¬
nak az etikaelméleteknek és morálfilozófiáknak a széleskörű terjesztése, melyek mint
ósdi maradványt vetik el a nemzeti társadalmak konvencionális erkölcsét, illetve ennek
általános értékeit és normatív támpontjait, és ezek helyett az absztrakt emberjogi eszmék
globális szinten kialakított kódexeit állítják be mérvadónak." Pokol i. m.
,:..A poszttradicionális morál csak kulturális tudást jelent, míg a jog ezen túl még az
intézményes síkon is kötelező erővel rendelkezik. A jog nemcsak szimbólumrendszer,
hanem ezen túl még cselekvési rendszert is jelent." (Habermas, Jürgen: Faktizitát und
Geltung. Beiträge zur Diskurstheorie des Rechts und des demokratischen Rechtsstaats. Suhr¬
kamp, Frankfurt am Main, 1992, 137.)
115