Oldal 113 [113]
Az ember és a normák
, Válaszul azt kell mondanunk, hogy emberi erény az, ami jóvá teszi az emberi
cselekedetet és magát az embert. Ez a definíció pedig érvényes az igazságos¬
ságra. Az ember cselekedetét ugyanis az teszi jóvá, hogy követi az ész sza¬
bályát, aminek alapján az emberi cselekedetek helyessé válnak. Mivel pedig
az igazságosság helyessé teszi az emberi cselekedeteket, nyilvánvaló, hogy az
emberi cselekedetet jóvá teszi. S ahogy Tullius mondja (De offic. 1.) [7. fej.]:
sFőként az igazságosság miatt nevezik jönak a ferfiakat.«”
7
8
»---igy minden erény actusai az igazságossághoz tartoznak, amennyiben az
utóbbi az embert a közjóra irányítja. Ennyiben mondható az igazságosság
egyetemes erénynek. Mivel pedig a törvény irányul a közjóra, amint fentebb
mondottuk, ezt a fenti módon egyetemesnek mondott igazságosságot nevez¬
zük törvényes igazságosságnak, mivel általa hangolja össze az ember az összes
erények actusait a közjóra irányító törvénnyel.""
, A fentebb mondottak szerint pedig a törvényes igazságosság ily módon egye¬
temes erény, amennyiben más erények actusait a maga céljára irányítja; ami
annyit jelent, hogy parancsolva indítja az összes többi erényeket. Ahogy a sze¬
retet is mondható egyetemes erénynek, amennyiben az összes erények actusait
Isten javára irányítja, ugyanúgy a törvényes igazságosság is, amennyiben az
összes erények actusait a közjóra irányítja. Tehát ahogy a szeretet, amelynek
Isten java a sajátos tárgya, lényegét tekintve sajátos erény, ugyanúgy a törvé¬
nyes igazságosság is a lényegét tekintve sajátos erény, amennyiben a közjó a
sajátos tárgya. Így a fejedelemben elsődlegesen, mintegy alkotó módon létezik,
az alattvalókban pedig másodlagosan, szolgáló módon. De bármely erény,
amennyiben a mondott erény (amely sajátos ugyan lényegét tekintve, de egye¬
temes erő szerint) a közjóra irányítja, törvényes igazságosságnak mondható.
Ily beszédmóddal a törvényes igazságosság lényegét tekintve azonos minden
erénnyel, de logikailag különbözik, és ily módon beszél a Filozófus."
Aguinói Szent Tamás: A Summa Theologiae kérdései a jogról. Fordította Tudós Takács
János, Szent István Társulat, Budapest, 2011. II-II, g. LVIII, 3.
Aguinói Szent Tamás: i. m. II-II, g. LVIII 5-6.
Uo.
111