Seite 106 [106]
SZMODIS JENŐ
is, ha az erkölcstelen szabály és az egész jogrend pozitív értelemben létező,
érvényes is marad;
3. annak ellenére, hogy a jog funkciója a társadalmi rend fenntartása, maga a
társadalom és a társadalmi rend jog nélkül, a jog előzt is kialakult és létezett
már."
E körülmények kellő óvatosságra kell hogy intsenek a jog hatalmát és erejét
illetően. Amiként az ösztöneit és belső késztetéseit elnyomó, túlzottan céltu¬
datos és racionális embert óhatatlanul érik utol a neurózisok és a lelki zavarok,
éppígy zavarokhoz és kiszámíthatatlan kimenetelű feszültségekhez vezet, ha
egy olyan jogrend túlzott hatalma alakul ki, amely a társadalom természetes
szerveződésének elveivel ellenkezik.
A gyakorló jogászt általában kielégítheti annak tudása, hogy mi a pozitív
jog, s hogy azt nagyjából miként ismerheti fel. A jogfilozófusnak azonban
célszerű aziránt is érdeklődnie, hogy a ¢artés és hatékonyan működő jogrend¬
nek mik az ember természetében rejlő előfeltételei és korlátai. Nem árt egyúttal
szem előtt tartani azt is, hogy amiként az ember bizonyos humánetológiai
vonásai, mint például a szabálykövetés és az indoktrinálhatóság, éppenség¬
gel lehetővé teszik az emberellenes jogrendszerek kiépítését és érvényes létét,
ugyanúgy az ember más humánetológiai tulajdonságai, többek között a szo¬
ciábilitásban rejlő részvét, a tulajdon iránti vágy, a szabálykövetéssel igencsak
összefüggő szabálykereső hajlam, a gondolkodás előfeltételét jelentő konst¬
rukciós készség e jogrendszerek erodálásának irányába kezdenek munkálni.
Az igazságtalan jog kritikája az elmúlt századokban leginkább az erkölcsi
szempont középpontba helyezésével valósult meg. Végeláthatatlan irodalma
alakult így ki a jog és az erkölcs kapcsolatát vizsgáló kutatásoknak. A jog
vizsgálata során igencsak időszerűnek és ígéretesnek tűnik tehát a jog és az
erkölcs közös eredetét ado jelenségvilagot, az ember humdnetolégiai sajdtossd¬
gait is figyelembe vennünk.
Felhasznált irodalom
Adler, Alfred 1996: Eletiink értelme. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Archer, John 1992: Ethology and Human Development. Barnes and Noble Books,
Hemel Hempstead, Harvester Wheatsheaf.
Austin, John 1879: Lectures on Jurisprudence. 1. John Murray, London.
Austin, John 1966: Lectures on Jurisprudence. Thoemmes Press, Bristol.
Babits Mihály 1993: A legnagyobb magyar. In Keresztül-kasul az eletemen. Pesti
Szalon Könyvkiadó, Budapest.
az erkölcsi minimum elveibe való ütközés erodálja a jogrendszert — összefügg azzal a már
említett körülménnyel, hogy a jogot kompromisszumos társadalmi szabályozó voltából
adódóan eleve egyfajta minimalista tendencia jellemzi.
9 Ellickson 1991.
104