helyesen, ha azok szociális köntösben jelennek meg, valamilyen társas együtt¬
élésre vonatkozó szabállyal kapcsolatosak." Mint említettük, az emberi faj
esetében jelentősen csökken a csoporton belüli agresszió. Sajátos módon
azonban ezzel egyidejűleg megnőtt a csoportok közötti agresszióra való hajlam
is, a saját csoport—idegen csoport megkülönböztetésének készsége.? Ez a
jelenség szorosan összefügg egyúttal az ügynevezett csoporthüseg tulajdon¬
ságával," amelynek bizonyos előzményét jelentheti a még az erectineknél
kialakult sajátos csoportorganizmus." A csoporthűség olyan új, kizárólag az
emberre jellemző tulajdonság, amely által az egyed nem kizárólag a csoport
egyes egyedeihez, hanem magahoz a csoporthoz mint olyanhoz, annak absztrakt
szimbólumaiboz kötődik; ahhoz, azokhoz is lojális."
A lojalitasnak feltétele egy bizonyos fokt a/truizmus.*° Ennek egyik meg¬
nyilatkozäsa pl. a taplalékmegosztasra való olyan készség, amely nem korlä¬
tozódik a rokonokra vagy a kiszemelt partnerre." Hogy az ember idegen em¬
bernek segítséget nyújt, idegen szülők gyermekét tudatos döntéseként örökbe
fogadja és felneveli, merőben újdonságot jelent az evolúció során, ám minden
kultúrában oly elterjedt, hogy távolról sem tekinthetők ezek pusztán kultu¬
rális jelenségeknek vagy csupán jogintézményeknek: ezek az ember a/truista
fajbeli sajatossdgaibol erednek. Mindennek a bizonyos jogintézményekkel, pl.
az örökbefogadással, a gyámsággal, a gondnoksággal, az együttműködési és
tájékoztatási kötelezettséggel, a segítségnyújtás elmulasztásának tilalmával,
az állami gondoskodási rendszerrel és a közteherviseléssel való összefüggése
nyilvánvaló.
Az emberi minőség és a társadalom léte szempontjából kiemelten fontos
további humánetológiai mozzanatot jelent a szövetségek szövetségeinek kiala¬
kítására való emberi készség. Az erős szövetségek kialakításának fontosságát
már a majmok esetén említettük. A szövetségek szövetségeinek kialakítására
vonatkozó képesség Connor szerint az emberen kívül kizárólag a palackorrú
delfinre jellemző." E képesség — ha önmagában nem is elégséges, de — feltét¬
lenül szükséges feltétele a törzsi, etnikai, végső soron az állami szerveződé¬
seknek és ezzel szoros összefüggésben a jog kialakulásának. Az állam létének
jogosultsagat kétségbevon6 anarchista és egyéb eszmék, amelyek sokszor
egy sosem volt természeti állapot felé kívánnák irányítani a társadalmakat,
többek között nem számolnak azzal sem, hogy az ember által létrehozott