Seite 92 [92]
SZMODIS JENŐ
ban le kell szögeznünk, hogy a humánetológia és az evolúciós pszichológia e
tulajdonságok kialakulásában és a fajon belül általánossá válásában — a darwini
evolúciós modellnek megfelelően — a szelekciónak és az adaptációnak tulajdonít
kitüntetett jelentőséget.
Ez a szelekció elsősorban a fajon belüli egyedek egymás közötti szelek¬
cióját jelenti, míg bizonyos tulajdonságok vonatkozásában az etológusok
meghatározó része — így Csányi is — a csoportszelekcionak tulajdonit kiemelt
fontosságot. Ez a legegyszerűbben megfogalmazva azt jelenti, hogy az em¬
ber vagy bármely más faj bizonyos tulajdonságai nem a faj egyedei közötti
versengést és annak eredményességét szolgálják, hanem a csoportnak, illetve
a fajnak más csoportokkal, illetve fajokkal szembeni versenyelőnyét.
Az alábbiakban az ember néhány olyan humánetológiai vonását vázoljuk,
amelyek közül némelyiknek ugyan előzményei lehetnek más fajoknál is, ám
amelyek az emberi társadalom, a kultúra és a jog létrejötte, valamint műkö¬
dése szempontjából kitüntetett jelentőségűek.
A főemlősök (különösen az emberszabásúak) vonatkozásában már emlí¬
tettük a szociális vonzódás jelentőségét. Az embernél ez a vonás fokozottan
érvényesül, mégpedig nem pusztán a csoporton belüli agresszió csökkenésével,
hanem azzal is, hogy az emberi gondolkodásban a szociális relációk kitüntetett
jelentőségre tesznek szert. Az emberek tehát nem pusztán igénylik bizonyos
fajtársaik jelenlétét és a velük való interakciókat, hanem többnyire békésen
viselik el fajtársaik nagyobb számú csoportjának jelenlétét is. Csányi példájá¬
val élve: az előadóterem hallgatósága, amely csendben figyeli mondandóját,
példátlan önuralomról és az agresszivitás hiányáról tesz tanúbizonyságot
ahhoz a helyzethez képest, ha az előadóteremben nem emberek, hanem — a
többi főemlőshöz képest kifejezetten szociális természetű — csimpánzok
volnának.? A szociális vonzódás, valamint ezzel szoros összefüggésben a
csaló magatartások büntetése mindazonáltal nyilvánvalóan alapvető előfel¬
tétele minden emberi közösség kialakulásának, így közvetve magának az
államnak is."
Az agresszió csökkenésének — könnyen beláthatóan — csoportszelekcids jelen¬
tősége is van, hiszen ez könnyebbé teszi az együztműködést, így magának a
csoportnak a túlélési esélyeit növeli. A szociális vonzódás, továbbá az agresz¬
szió csökkenése mellett azonban igen nagy jelentőségű az (a már említett)
humánetológiai mozzanat, hogy az emberi gondolkodásban a szociális relációk
iránti érzék különleges eligazító erővel rendelkezik. A Peter Wason által
1983-ban — egyébként más célra — kifejlesztett, alapvetően logikai felada¬
tokat tartalmazó teszt alkalmazása azzal a meglepő eredménnyel járt, hogy
az emberek a /ogikai természetű problémákat többnyire akkor oldják meg
39 Vö. Csányi 2007, 136.
4 Vö. Gruter — Masters 1998.
90