Oldal 84 [84]
SZMODIS JENŐ
Jog és humanetoldégia —
evolúciós pszichológiai megvilágításban?
A humánetológia, amely több tudományterület sajátos és tudománytörténeti
szempontból alighanem szükségszerű találkozásából bontakozott ki, annak
ellenére hagyta szinte teljesen érintetlenül a humán tudományokat, hogy a
természettudományokban mindinkább kiaknázzák a benne lévő lehetőségeket
és magyarázóerőt. Fejlődése nyomán bontakozott ki például az ún. evolúciós
pszichológia, sajátos szimbiotikus kapcsolatban áll a paleoantropológiával,
azonban a szociológia vagy a jogtudomány eleddig — néhány tiszteletre mél¬
tó, többé-kevésbé elszigetelt kísérlettől eltekintve — nem vett tudomást az
általa feltárt, az embert és annak közösségi létezését legalapvetőbben érintő
tényekről.
A jog bevett (így például pozitivista, analitikus, természetjogi, morálfi¬
lozófiai, szociológiai) megközelítései — olykori vitáik és egymást gyakran
kizárni látszó megállapításaik ellenére — hasonlítanak abban, hogy különféle,
ám jól körülírható emberképből, illetve zársadalomfelfogásból indulnak ki, több¬
nyire azonban anélkül, hogy ezeket az előfeltevéseket bővebben kifejtenék,
világosan nyilvánvalóvá tennék. A szemben álló jogfilozófiai irányzatok
eltérő következtetéseinek így sokszor inkább az embert és a társadalmat illető
előzetes elgondolások különbözősége az oka, mint pusztán a kutatás mód¬
szereiben rejlő sajátosságok eltérő jellege. Sőt, egy meghatározott emberkép
és társadalomfelfogás nagyban befolyásolja azt is, hogy annak elfogadója a
jogfilozófia mely bevett módszerét alkalmazza, mely irányzatához csatlako¬
zik. Ezek az emberképek és társadalomfelfogások ráadásul jellemzően olyan
ideologikus feltevéseken alapulnak, amelyeknek kevés közük van a racionális
mérlegeléshez, sokkal több a zevelzezés és a szocializáció beidegződéseihez és
az egyéni vérmérséklet sokszor kevéssé tudatos tényeihez.?
A címben jelzett humánetológiai szempontok — szemben a humán tudo¬
mányok gyakorta spekulatív módszereivel — túl azon, hogy empirikus alapon
jöttek létre, a jogi jelenségeknek egy, az eddigieknél szélesebb horizontú inter¬
pretációját is ígérik. A jog biológiai és etológiai magyarázata természetesen
nem teljesen új keletű, annak ellenére, hogy eleddig nem sikerült a jogfilo¬
zófia , fő áramába" bekapcsolódnia.? Itt különös tisztelettel kell megemlékez¬
! A humánetológia, illetve az evolúciós pszichológia tudományai maguk is interdisz¬
ciplináris eredetűek, szoros összefüggésük vitathatatlan. Elhatárolásuk azért is prob¬
lematikus, mert egyrészt kölcsönösen merítenek egymás tudományos eredményeiből,
másrészt mindkettőt egyfajta evolúciós szemlélet hatja át. Noha mindkét terület alapoz
a szociálpszichológia eredményeire is, utóbbi terület azonban azért jól elkülöníthető az
előbbiektől, mert tartózkodik a szociálpszichológiai tények evolúciós magyarázatától.
: Erről Id. bővebben Horváth 1995, 156-157.
E körben jelentős tudományos eredményekről van szó, a , főáramon" pedig elsősorban
az egyetemi jogászképzés során reflektált szerzők sorát értem. Természetesen nem az
82