OCR
SZMODIS JENŐ eee AZ ERKÖLCS NÉHÁNY JOGI, FILOZÓFIAI ÉS ETOLÓGIAI ASPEKTUSÁRÓL Néhány előzetes megfontolás Alighanem az erkölccsel is hasonlóan nehéz a helyzet, mint a joggal. Egyfelől nincs mindenki által elfogadott definíció sem e jelenségekre, sem magukra e fogalmakra, amelyek tartalmukat tekintve koronként és kultúránként igencsak jelentős eltéréseket mutatnak, másfelől túl sok meghatározási kísérlet is van rájuk vonatkozóan ahhoz, hogy valami egyértelmű, mindenhol érvényes állítás legyen tehető ezekről. Jelen megközelítésben az erkölcs néhány olyan aspektusát igyekszünk megragadni, amelyek ugyan elsősorban természettudományos vizsgálódások eredményeként körvonalazódtak, de amelyek egyúttal — a sajátos tárgyra való tekintettel — társadalomtudományi relevanciával is rendelkeznek. Az, hogy az erkölcs és a jog területe egymástól teljességgel el nem különíthető, talán azok számára sem vitatható, akik pedig egyfajta jogpozitivista paradigma alapján ezek elhatárolásának szükségességét hangsúlyozzák. Ebből következően célszerűnek mutatkozik a jog és a humánetológia érintkezési pontjait feltérképezni. Egy ilyen megközelítésben, ha közvetetten is, de mindenképpen plasztikussá válhatnak az erkölcsnek nem csupán bizonyos sajátszerűségei, hanem evolúciós gyökerei is, mégpedig egy olyan kontextusban, amely az erkölcs és a jog mélyebb összefüggéseinek megvilágítására is alkalmas lehet. 81