Oldal 80 [80]
TURGONYI ZOLTÁN
garantált. Arra nem gondol, hogy e nyugdíj csak akkor fog érni valamit, ha
idős korában lesz kellő számú aktív népesség, amelytől árukat és szolgálta¬
tásokat vásárolhat érte, hogy tehát a népesség fizikai újratermeléséből is ki
kellene vennie a részét. A családot így szinte feleslegesnek találja, sőt mind
gyakrabban kifejezetten akadálynak, tehernek, amely gátolja őt abban, hogy
a fogyasztói társadalom által kínált mind változatosabb időtöltéseket élvez¬
hesse. Ekkor válik tömegek számára lehetségessé, hogy , rácsodálkozzanak"
a hagyományos nemi erkölcs és az aranyszabály/kárelv közötti ellentmon¬
dásra, ,észrevegyék", hogy az eddig bűnnek tartott szexuális magatartások
többsége , valójában senkinek sem árt", és tőlük telhetően igyekezzenek is
hozzájárulni az erkölcsi konszenzus megváltoztatásához, ill. az esetleg még
meglévő jogi tilalmak megszűnéséhez.
Természetesen az anyagi jólét növekedése más téren is befolyásolja az
erkölcsöt. Ahogy Ortega y Gasset már a két világháború között rámutat,
a ,tomegember”, beleszületven a modern technika minden áldásával ellá¬
tott civilizációba, e vívmányokat szinte természeti adottságokként kezeli,
s elfelejti, hogy mindez korábbi generációk erényeinek köszönhető. Így el¬
mulasztja magában kifejleszteni ugyanezeket az erényeket, egyszerűen ,el¬
kényeztetett gyerekként" viselkedik. (Természetesen ezzel sem okozva kárt
konkrét egyéneknek.) Ennek következtében azonban civilizációnk, amely a
nevezett erények nélkül nem tartható fenn, hamarosan vissza fog süllyedni
a barbärsägba.”®
Amikor majd a II. rész 1. fejezetében bővebben kifejtjük, mit értünk a
Bevezetés végén csak röviden bemutatott célunkon, az emberiség fenntar¬
tásán, látni fogjuk, hogy lényegében annak megőrzéséről és működtetéséről
van szó, amit hagyományos filozófiai szóhasználattal , emberi természetnek"
nevezünk, az ezt erkölcsi téren biztosító normák pedig ennek megfelelően a
szintén hagyományos ,természetjog" kifejezéssel jelölhetők. A természet¬
jognak megfelelően berendezkedő állam pedig nem más, mint a kötetünk
tárgyát képező természetjogállam. [...)]
A természetjogállam [...] olyan alkotmánnyal bír, amely az alapértékeket
a helyes értelemben vett természetjognak (másképpen szólva a már említett
kétfunkciós erkölcsnek) megfelelően fogalmazza meg.
8 J. Ortega y Gasset: 4 tömegek lázadása. Hindy András könyvkiadó és könyvterjesztő
vállalata, Budapest, é. n., 71—75. és 65.
78