Page 77 [77]
Természetjogállam
modernitás kezdetén nem fordítottak kellő figyelmet, több oka is volt. Így
pl. az akkori technikai fejlettség mellett még nem lehettek tudatában annak
a veszélynek, amelyet az emberi tevékenység jelenthet a fajunk fennmara¬
dásához szükséges természeti feltételek szempontjából. Nem ismerték az
ökológiai katasztrófa fogalmát, s azzal sem nagyon foglalkoztak, hogy nyers¬
anyag- és energiaforrásaink végesek. Ami a népesség újratermelődését illeti:
az átlagember közvetlenül belátta a gyermekek születésében való személyes
érdekeltségét, hiszen szüksége volt utódokra, akik öregkorában majd gon¬
doskodnak róla; az uralkodók és nemesek köztudottan és érthető okokból
szintén a szívükön viselték családjuk fennmaradásának ügyét. Spontán mó¬
don törekedtek tehát valamennyien a népesség fenntartására, s így — szemben
a mi korunkkal — nem jelentkezett tömeges igény a házassággal, családdal
járó kötöttségektől való menekülésre, a szabad szerelemre, a promiszkuitásra.
Ezért viszont nehéz volt felismerni ezek negatív társadalmi hatását, s köny¬
nyen kialakulhatott az a nézet, hogy egyes szexuális magatartások bűnös
volta csak tételes törvényen, nem pedig az emberi természeten alapul. [...]
Ilyen előzmények után teljesen érthető, hogy utóbb az újkorban kibon¬
takozó individualista szellemtől is támogatva az aranyszabály kitüntetett
szerephez jutott a formálódó liberalizmus erkölcsszemléletében. Kezdetben
azonban ez még többé-kevésbé érintetlenül hagyja az erkölcs azon normái¬
nak elismertségét is, amelyek nem vezethetők le az aranyszabályból.
A később a liberalizmus atyjának elnevezett John Locke a XVII. századi
Angliában, hívő keresztényként, még a kinyilatkoztatásból ismert (de a ter¬
mészetjoggal is egybeeső) hagyományos erkölcs egészét tartja szükségesnek
a társadalom számára, noha az egyéneket — a társadalmi szerződés elméle¬
tének egyik klasszikusaként — ontológiailag elsődlegeseknek tekinti a tár¬
sadalomhoz képest, tehát lényegében individualista antropológiát képvisel.
[...] Locke nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a természeti törvény elsőd¬
leges célja az emberiség megvédése, a társadalom mint olyan fenntartása, és
az ember alkotta törvényeknek összhangban kell lenniük ezzel a cellal.?° [...]
Ennek megfelelően arról is történik gondoskodás, amit feljebb az erkölcs
második funkciójának neveztünk, azaz a társadalom folyamatos létezésének
fenntartásáról. [...] Locke szemléletének egészéből is következik, hogy az
e funkció érvényesüléséhez szükséges normák is kötelezőek, hiszen a klasz¬
szikus értelemben vett természeti törvény ezeket is tartalmazza, márpedig
e törvény, mint láttuk, egészében kötelező Locke szerint mindenki számára.
Itt tehát az egyén szabadságának nem a többi egyén szabadsága az egyedüli
korlátja, hanem más fontos szempontok is figyelembe veendők. Az állam
azzal is garantálja a természetjog egészének érvényesülését, hogy [...] va¬
23 J. Locke: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról. Gondolat,
Budapest, 1986, 135.
75