mekekről való gondoskodás, a szolidaritás) alig módosul, más részek gyor¬
sabban változnak (pl. a rokonként számontartott személyi kör szűkülésével
a kapcsolattartás, támogatási kötelezettség visszaszorulása), egyes elemek
pedig bizonyos korszakokban mélyreható változásokon mennek keresztül
(pl. nagy háborúk, járványok, válságok idején).
A normakövető magatartás biztosítására hivatott eszközrendszer
A jog és az erkölcs is akkor működik hatékonyan, ha követelményeit betartják,
elvárásai megvalósulnak. Erre eltérő módon kerül sor.
A jog differenciált eszközöket használ fel a jogi normák kikényszerítése
érdekében. A megrovástól a pénzbeli joghátrány alkalmazásán és az elvárt
magatartásra kötelezésen át a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésig
terjednek a kényszerítő eszközök, amelyek révén elérhető a jogszabályokba
ütköző magatartástól való tartózkodás. Az egyes jogágak a maguk egymás¬
tól is eltérő jogkövetkezményeivel az adott életviszonyokhoz jól idomulva
igyekeznek biztosítani azt, hogy a jogi következmények arányosak legyenek
a jogszabályba ütköző tett vagy mulasztás súlyával.
Az etikai normák betartását a közösség értékítélete biztosítja. Az enyhe
rosszallástól a társaságból való ,kinézésen" át az üzletkötéstől való konzek¬
vens elzárkózásig, ezáltal az üzleti életből való teljes kirekesztési terjedhet a
közösségi szankciórendszer. Az etika eszközrendszere is az egészen enyhe
hátránnyal járó következményektől a társadalomból való kirekesztésig terjed,
mely utóbbi a legsúlyosabb büntetőjogi következménnyel , vetekszik". Az
etikai szankciók széles skálája ellenére megállapíthatjuk, hogy az kevésbé
differenciált, mint a jogi eszközrendszer.
A normakövető magatartást biztosítók személye
A két normarendszer között az a legjelentősebb különbség, hogy ki őrködik
a szabályok betartása fölött, nevezetesen, hogy állami eszközökkel kikény¬
szeríthetők-e.
A jog közhatalmi eszközöket is felhasznál a jogi normák kikényszeríté¬
se érdekében. A jogszabályok érvényre juttatása érdekében állami szervek
(rendőrség, ügyészség, bíróság stb.) működnek közre. Az állam különbö¬
ző szervei útján fellép a jogi normákba ütköző magatartások felderítése,
szankcionálása érdekében. E fellépésnek nemcsak az a célja, hogy a konkrét
elkövetőt megbüntesse, hanem a potenciális későbbi normaszegők elretten¬
tése, tanítása is. Az etikai normák betartását a szűkebb-tágabb közösség
értékítélete biztosítja.