Page 50 [50]
MISKOLCZI BODNÁR PÉTER
Funkció
Mind a jog, mind az erkölcs magatartásszabályozó normarendszer.? Erkölcsi
és jogi normák nélkül a hétköznapokban másfajta magatartások érvényesül¬
nének. E normarendszerek révén az esetek döntő részében egy magasabb
minőségű viselkedés alakul ki. Az erkölcs és a jog által befolyásolt magatar¬
tások összessége rendezettebb, működőképes társadalmat hoz létre. A két
normarendszer pozitív módon a kívánatos, elvárt magatartást rögzíti, vagy
az elkerülendő magatartást tiltja.
Célok és tartalmak
A két normarendszer céljai az esetek többségében nem ellentétesek, jellemző¬
en nem állnak távol egymástól. A jog egyrészt olyan magatartások tanúsítását
várja el, amelyek az erkölcs értékrendje szerint is követendők, másrészt az
olyan viselkedést tiltja, amelyet nem tekintünk etikusnak.
Vannak persze olyan helyzetek, amelyeket a két értékrend eltérően ítél
meg. A közvélemény nagyobb megértést tanúsít egyes fehérgalléros bűncse¬
lekmények elkövetői iránt, mint a jog. A vállalkozók árakat, piacot is érintő
megállapodásai tekintetében a gazdasági szféra elnézőbb, mint a versenyjog,
amely kartellnek minősítve tiltja ezeket. A polgárok egy része elfogadja, ha
nem kap számlát, és szó nélkül tudomásul veszi az adószabályok csorbulását.
Az erkölcs és a jog közötti különbséget azonban elsősorban nem az — egy¬
re kisebb számú - eltérő megítélés adja. A jogi normák döntő többsége kiállja
az erkölcsi szempontú vizsgálat próbáját. A jogi és etikai normák szorosan
kapcsolódnak egymáshoz, sokszor azonos tartalmúak. A jogi és erkölcsi nor¬
mák tartalmi rokonsága segíti a másik normarendszer elfogadását, optimális
esetben az azzal való azonosulást.
? Birher Nandor — Abonyi Janos: Normák, kapcsolatok, igazság. Polgári Szemle, 2015/4-6,
52-59.
48