Oldal 45 [45]
Bevezetés az etika alapjaiba
zések kellően részletesek ahhoz, hogy ezeket a szempontokat is figyelembe
vegyék. Más kérdés, hogy az esetek többségében ezen szempontok figyelem¬
bevétele rövid távon nem feltétlenül kifizetődő.
Komplex és bizonytalan rendszerek
A valós rendszerek teljes leírásához gyakran több adat kell, mint amit egy
ember felfoghat. De akkor hogyan tudnak az emberek valós rendszerekről
gondolkodni, következtetéseket levonni? A közelítő következtetés (approxi¬
mate reasoning) segitségével. Ennek precíz, matematikailag korrekt leírására és
kezelésére szolgál a fuzzy logika. Természetesen ez jelenik meg a hétköznapi
gondolkodásban, a hihetőség és a becsülhetőség fogalmaiban is.
A döntések és az ezekhez kapcsolódó alapfogalmak meghatározása bi¬
zonytalan és pusztán valószínű. Eppen ezért ezeken a területeken csak
közelítésekkel dolgozhatunk. A közelítéshez szükséges adatok azonban
rendelkezésre állnak, a fuzzy logika gépi tanulásban használt elveinek fel¬
használásával úgy alkothatunk döntésekre képes rendszereket, hogy sem a
biztos kimeneti értéket (a döntés lehetőségét), sem az egyedi valóság termé¬
szetében szükségszerű bizonytalanságot (sokszínűség) nem adjuk fel.
A normarendek szabályait tekinthetjük deduktív szabályoknak, egyér¬
telmű , ha... akkor" implikációknak. A társadalmi valóságban azonban a
normákat inkább jellemzi a feltételes hozzárendelés (conditional assignments),
a fuzzy függvénygörbe. Ezekben az esetekben a ,ha" után megjelennek az
olyan kifejezések, mint , inkább", , jellemzőbb", , jobbára", , több-kevesebb",
majd ezt követik az , akkor..." 5 , inkább", , jellemzőbb", , jobbára", , több-ke¬
vesebb" kifejezések. Az, hogy az etika kijelentéseit egyre kevésbé soroljuk a
deduktív szabályozás területéhez, nem azt jelenti, hogy az etika kijelenté¬
sei érvénytelenek lennének, hanem csak azt, hogy a conditional assignments,
a fuzzy függvénygörbe szerint nem , kényszerítik", hanem , megközelítik" a
valóság szabályozását. Az antikvitásban valami ehhez hasonlót hívtak mél¬
tányosságnak.
Az erkölcsi, jogi és vallási szabályok látszólag biztos kijelentései elmosó¬
dott határúvá válnak, a szabályhalmazok metszetei alkotnak komplex dön¬
tési szituációkat. Ezt jól szemléltetik a törvénykezés , nehéz esetei", az, hogy
a döntéseknek mindig van egy , holdudvara", de megjelenik a jogalkotásban
és a végrehajtásban is.
A világ és benne a szabályok nem lettek jobbak vagy rosszabbak, hanem
csak komplexebbek, vagyis a korábbinál nagyobb mértékben veszik figye¬
lembe a valószínűséget. Egyszerűen színesebb lett a világ. A nagy veszély
nem is ebben a sokszínűségben van, hanem - egy képpel illusztrálva — abban,
ha ezeket a színeket felelőtlenül összekeverjük, mert akkor a végén csak egy
43