Page 41 [41]
Bevezetés az etika alapjaiba
abortált magzatokat felhasználni, illetve választás lehetősége esetén szabad-e
ilyen készítmények mellett dönteni. Szintén ki nem mondott morális kér¬
dés, hogy szabad-e tisztán politikai, gazdasági szempontok alapján dönteni
valamely hatóanyag elismeréséről. Vagy lehet-e tömegesen alkalmazni egy
kutatásokkal még kellőképpen nem alátámasztott módszert?
A vallás kérdését érintette ebben az időszakban az istentiszteletek mel¬
lőzésének lehetősége is. Figyelemre méltó volt látni, hogy egy-két példát
leszámítva milyen gyorsan lemondtak az emberek az istentiszteletek kollek¬
tív formáiról (még a muzulmán vallású hívők is). Még ennél is érdekesebb
volt, hogy mennyire hiányoztak az online közös imádságok, ill. mennyire
megelőzte a tudományos eredményekre várás a hitnek, ezen belül az imának
a szerepét. Ezek az egyébként lényeges diskurzusok nem jelentek meg a napi
közbeszédben, így sem a kollektív, sem pedig az egyéni erkölcs kérdését nem
igazán érintették. Helyette láttuk viszont a politikai gépezet tökéletesnek
tűnő működését szerte a világban.
Dobjuk ki tehát az etikát? Sőt, maga a vallás is felesleges a hétköznapi élet
szempontjából?
A provokatív kérdésre nincs egyszerű válasz. Egészen biztos azonban az,
hogy ha már baj van, akkor az ember nem az elvont alapokkal foglalkozik,
vagy legalábbis a legritkább esetben épít fel teljes világértelmezési rendszert.
Ha valaki a lélegeztetőgépre kerül, akkor — hacsak nem gyakorolta azt be
korábban alaposan — nem az imával van elfoglalva, hanem azzal, hogy túlélje,
vagy megszűnjenek végre a fájdalmai, akár az élete árán is. Más nem nagyon
érdekli. Amikor már baj van, akkor nagyon nehéz erkölcsi rendszereket
alkotni. Ilyenkor a jog a legegyszerűbb szabályozó erő. A jog és a kényszer
kitart még a legnehezebb helyzetekben is. Az ember élete azonban (leg¬
alábbis ez a kijelentés régebben még igaz volt) nem csak a folyamatos, létért
vívott küzdelemből áll. A nyugodt idők alkalmasak arra, hogy az ember ér¬
telmezze önmagát, a létét vallási és erkölcsi keretek közé helyezze. Ezek azok
az időszakok, amelyekben olyan alkotmányt kell alkotni, ami megteremti a
jogrendszer hatékony működésének alapjait, valamint olyan erkölcsi rendet
kell ,kitermelnie” a közösségeknek, családoknak, államoknak, amely képes
a nehéz helyzetekben is iránymutatást adni.
Általánosságban megállapíthatjuk: a jog mindig utólag szabályoz, az er¬
kölcs viszont előre lát. Mintha ez az előrelátás hiányozna napjainkban (talán
épp amiatt, mert állandó versenyben, háborúban vagyunk magunkkal és a
világgal). Az erkölcs feladata lenne, hogy a jövőt vizsgálva, az előre látható
veszélyekre felhívja a figyelmet.
Mégis meg kell találni az időt és nyugalmat ahhoz, hogy kidolgozzuk a
jövőnket megalapozó etikai elvek rendszerét, úgy, hogy ezek az elvek áti¬
tassák a mindennapi életet. Ezért lehet szerepe annak, hogy az állam egyes
alrendszerei, a politika, a gazdaság, valamint az egyházak vegyenek részt a
39