Oldal 39 [39]
Bevezetés az etika alapjaiba
féleképpen értelmezhető, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ne lenne
valóság. Az embernek alázattal el kell fogadnia, hogy a teljesség megértésére
képtelen.
A hozzámérés (a dolgok tényekké való átalakítása és a tények szabályok¬
hoz való viszonyítása) a teljes valóságot jellemzően binárisan transzformálja,
igen/nem kóddal. Minden szabályrendben a legvégső objektív valóság (tény),
hogy van döntés, vagy pedig az a döntés, hogy nincs döntés (döntetlen).
A jogállam egyik jellemzője, hogy vitás kérdésben a jog által leírt szabályok
mentén döntések születnek, például a bíróságokon.
A valószínűségek sokaságából egy egyszerű kimeneti eredmény lesz.
A szabályok lényege, hogy a dolgok leírhatatlanul bonyolult valóságát té¬
nyekké formálják (pl. jegyzőkönyvekben, határozatokban, végzésekben stb.),
ezeket a tényeket az egyszerűsített szabályokhoz mérik (pl. jogszabályok),
majd következtetésekre jutnak, és ezeknek a következtetéseknek jogerőt
tulajdonítanak. Ezekben a döntési sorokban más-más szerepe van az egyé¬
neknek, akikre a döntés vonatkozik, attól függően, hogy melyik normarend¬
ről van szó. A jog esetében például teljesen az egyéntől függetlenül zajlik
a döntés folyamata (a jog előtti egyenlőség jegyében , bárkire" ugyanazok a
szabályok vonatkoznak), az erkölcs esetében már megjelennek a szubjektív
vonatkozások, például a belső morális meggyőződés miatt (a lelkiismeret
mentesíthet a közösség erkölcsi elvárása alól), a vallásinál pedig az egyén a
maga teljes valójában, a legszemélyesebb módon áll a Teremtő előtt.
42
„A válasz az életre, a vilägmindensegre, meg mindenre”. Douglas Adams
Galaxis útikalauz stopposoknak című munkájából tudjuk, hogy egész életünk
nem más, mint számítási művelet a fehéregerek számítógépében, amit abból
a célból építettek, hogy kiderítsék a választ az életre meg mindenre. A kér¬
désre adott válasz pedig nem más, mint: 42. (Egyébként kissé árnyaltabban,
de a Galaxis útikalauz-hoz hasonló megközelítést vázolt fel Berkeley püspök
is, amikor azt állította, hogy a világ egésze nem más, mint Isten gondolata.)
Ha maradunk a Galaxis útikalauz-nál, láthatjuk, hogy mindaz, amit te¬
szünk és gondolunk, nem más, mint bizonyos értelemben véve előre meg¬
határozott, egy tőlünk teljesen független célt szolgáló, így számunkra tel¬
jesen értelmetlen cselekvés. Innentől kezdve — szabad akarat híján — nem
is tehetünk mást, mint hogy, amennyire csak lehet, részt veszünk abban a
játékban, amit nem mi alkottuk, és aminek nem is ismerjük a szabályait.
A gond csak akkor következik be, ha valaki mondjuk 43-at mond. Persze
lehet, hogy őt törli majd a gép. Erdekes, hogy a történelemben már többször
is bekövetkezett, hogy unortodox válaszok születtek. Szókratész és a Ná¬
37