Oldal 36 [36]
BIRHER NÁNDOR
Aki szabad, annak mindent szabad?
Három tévedés, ami a mai közgondolkodást jellemzően befolyásolja:
1. Az ember semmi (porból lett és porrá válik).
2. A szabadság kizárólag a korlátoktól való mentesség.
3. A tapasztalat és az abból levont következtetések a valóság leírásának
egyetlen módja.
Mindhárom tévedésben közös, hogy részigazságokat ismernek fel, azokat
azonban kizárólagosnak, abszolútnak tekintik. Mindhárom tévedés jelentős
hatással van a fenntartható közösségi lét megszűnésére is.
Max Scheler 4 filozófia lényegéről címet viselő írásában teszi világossá,
hogy ,a semmi nincs" bizonyos értelemben talán a klasszikus parmenidészi
felvetést eleveníti fel. Ez a létre vonatkozó legközvetlenebb belátás kell, hogy
minden más léttapasztalatot megalapozzon. Ez a belátás az, ami minden
etikai alapja is egyúttal, hiszen mindennek van valami maradandó, eltöröl¬
hetetlen következménye. Az ember a természeténél fogva számol a csele¬
kedetei maradandé kôvetkezményeivel. Tudatäban van annak, hogy még a
halál sem képes ezeket a következményeket megszüntetni, sem egyéni, sem
kollektív szinten. A semmi nemlétének belátása vezet át minket a valami, a
szükségszerű lét világába. Ez a józan belátás megelőzi magát a módszeres
gondolkodást is. Ott van minden ember zsigereiben. Más kérdés, hogy a
gondolkodás és a tudás segítségével akár el is altatható ez a fennmaradást
szolgáló felismerés.
Hasonló fontosságú belátás az ember életében, hogy függőségben van tér¬
ben és időben a másiktól, a személyektől és a dolgoktól, továbbá függőségben
van a létében is attól, aki mindennek az eredője és forrása; attól, aki nem függ
semmitől, nevezhetjük akár abszolút létnek is. Minden létező szabadság és
boldogság vágyát az abszolút létező mozgatja.
A világnak tehát két síkja van: a semmi nemléte és az abszolút lét léte,
amelyet a belátással ragadunk meg, továbbá a tudás síkján a relatív (függő) lét
és relatív nemlét (semmi) felismerése. Ezekből a felismerésekből következik,
hogy maga az ember sem semmi, nem , kikapcsolható". Ez alapozza meg az
ember felelősségét a relatív és az abszolút lét vonatkozásában is. Az ember
maradandó értéke a szeretete.
Ezekkel a kérdésekkel a filozófia foglalkozik Scheler definíciója szerint:
, Lényege szerint a filozófia szigorúan evidens, indukcióval nem bővíthető
és nem is csökkenthető, minden esetleges létező számára sa priorix érvényes
belátás a létező számunkra példákban hozzáférhető lényegiségeibe és lényegi
összefüggéseibe, mégpedig abban a rendben és azon fokozatokon keresztül,
amelyekben e lényegiségek és összefüggéseik az abszolút létezőhöz és annak
34