Oldal 32 [32]
BIRHER NÁNDOR
állításokat a valóságról. Nincs megrendelői igény, csak az igazság őszinte
keresése.
Pontosan emiatt lényeges, hogy legyenek a tudomänyoktöl független eti¬
kai kijelentések, és legyenek olyan tudósok (és jogászok), akiknek számí¬
tanak ezek a kijelentések. Erre utalt egyébként Franz Brentano Az erkölcsi
ismeret eredete című munkájában is, amikor Leibnizet idézve kifejtette, hogy
a filozófia ismerete nélkül nem lehet jogot oktatni. , Mennyire szívből kívá¬
nom, hogy a joghallgatók felhagyjanak a filozófia megvetésével és belássák,
hogy filozófia nélkül a jog kijárat nélküli labirintus!
Forma virtutis est esse secundum rationem
A klasszikus tudomány és természetfelfogás lényegét jelentette, hogy az eré¬
nyek felismerése és gyakorlása szorosan összefüggött a tudomány gyakor¬
lásával is. Sommásan fogalmazva: ami nem volt erkölcsös, az nem lehetett
tudományos sem. Érdemes egy sarkított példán keresztül végiggondolni,
hogy mennyire nem tekintjük — nagyon helyesen — tudományosnak azokat
az eredményeket, amelyeket beleegyezés nélkül végzett emberkísérletekkel
szereztek magukat orvosoknak nevező gazemberek. (A legenda szerint ha¬
sonló erkölcsi okból pusztította el Szent Tamás a Nagy Szent Albert által
épített androidot — embergépet.)
Elmondhatjuk, hogy a klasszikus tudományfelfogás szerint az embertől
független természet folyamatosan közli magát. Az ember dolga, hogy ezt az
,Önközlést" megértve felfogja a természet és mögötte annak teremtője szavát,
akaratát, a dolgok igazi lényegét. Ebben az értelemben a természet azért szól
hozzánk, hogy tudományos megismerésén keresztül is jobban felfogjuk azt a
rendet, amelyik a javunkat — mint természeti létezők javát, hiszen magunk is
azok vagyunk - szolgálja. Ebben az értelemben az etika és a tudomány nem
välaszthatök el, s6t, az etika és a (természet)tudomany vezet el oda, hogy
a természetet egyre jobban megismerve, és abban a teremtés harmóniáját
tisztelve, azt egyre jobban őrizzük. Erdemes elgondolkodni azon, hogy a
tudományos fejlődés eddig miért is nem vezetett a természet egyre nagyobb
megbecsüléséhez. Szintén fontos feltenni ennek fényében azt a kérdést, hogy
az etikát (erényetikát) és a természettudományt meddig lehet még különvá¬
lasztva kezelni.
° Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Fordította Mezei Balázs, Kossuth Könyvki¬
adó, Budapest, 1994, 44.
30