OCR
BIRHER NÁNDOR állításokat a valóságról. Nincs megrendelői igény, csak az igazság őszinte keresése. Pontosan emiatt lényeges, hogy legyenek a tudomänyoktöl független etikai kijelentések, és legyenek olyan tudósok (és jogászok), akiknek számítanak ezek a kijelentések. Erre utalt egyébként Franz Brentano Az erkölcsi ismeret eredete című munkájában is, amikor Leibnizet idézve kifejtette, hogy a filozófia ismerete nélkül nem lehet jogot oktatni. , Mennyire szívből kívánom, hogy a joghallgatók felhagyjanak a filozófia megvetésével és belássák, hogy filozófia nélkül a jog kijárat nélküli labirintus! Forma virtutis est esse secundum rationem A klasszikus tudomány és természetfelfogás lényegét jelentette, hogy az erények felismerése és gyakorlása szorosan összefüggött a tudomány gyakorlásával is. Sommásan fogalmazva: ami nem volt erkölcsös, az nem lehetett tudományos sem. Érdemes egy sarkított példán keresztül végiggondolni, hogy mennyire nem tekintjük — nagyon helyesen — tudományosnak azokat az eredményeket, amelyeket beleegyezés nélkül végzett emberkísérletekkel szereztek magukat orvosoknak nevező gazemberek. (A legenda szerint hasonló erkölcsi okból pusztította el Szent Tamás a Nagy Szent Albert által épített androidot — embergépet.) Elmondhatjuk, hogy a klasszikus tudományfelfogás szerint az embertől független természet folyamatosan közli magát. Az ember dolga, hogy ezt az ,Önközlést" megértve felfogja a természet és mögötte annak teremtője szavát, akaratát, a dolgok igazi lényegét. Ebben az értelemben a természet azért szól hozzánk, hogy tudományos megismerésén keresztül is jobban felfogjuk azt a rendet, amelyik a javunkat — mint természeti létezők javát, hiszen magunk is azok vagyunk - szolgálja. Ebben az értelemben az etika és a tudomány nem välaszthatök el, s6t, az etika és a (természet)tudomany vezet el oda, hogy a természetet egyre jobban megismerve, és abban a teremtés harmóniáját tisztelve, azt egyre jobban őrizzük. Erdemes elgondolkodni azon, hogy a tudományos fejlődés eddig miért is nem vezetett a természet egyre nagyobb megbecsüléséhez. Szintén fontos feltenni ennek fényében azt a kérdést, hogy az etikát (erényetikát) és a természettudományt meddig lehet még különválasztva kezelni. ° Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Fordította Mezei Balázs, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1994, 44. 30