Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000098/0000

Etika mint normarend

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Title (EN)
Ethics as a Normative System
Field of science
Társadalomtudományi etika / Ethics in social sciences (12957)
Series
Teremtésvédelem
Type of publication
tanulmánykötet
022_000098/0029
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 30 [30]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000098/0029

OCR

BIRHER NÁNDOR értéke attól függ, hogy a cselekvés az emberi életet, annak továbbadását szolgálja-e. Mondhatnánk ellenvetéskén, hogy a nemi erőszak vagy a klónozás is az emberi életet szolgálhatja — bizonyos értelemben. Más kérdés azonban, hogy valóban fenntartható közösség jönne-e létre az erőszak állandó világában vagy a sorozatban gyártott emberek közösségében. Ezek a kérdések különösen fontosak lesznek a jövőben. Miért megkerülhetetlen a filozófia? A kérdésre leginkább Max Schelernek a filozófia, azon belül pedig a moralitás lényegének vizsgálata során adott válaszával tudunk felelni. Scheler megkülönbözteti egymástól a természetes, a tudományos és a filozófiai világnézetet. Ezek az értelmezési módok arra valók, hogy az embert bizonyos értelemben saját maga fölé emeljék, túllendítsék a saját biológiai, pszichofizikai létén. A természetes világlátás során az ember felfogja a környezetét, és abban értelmezi önmagát, azonban az ember csak azt tekinti maga számára környezetnek, ami neki valamely szempontból fontos. A tudományos világnézet valamilyen módon ennek a környezetnek a tudomány szempontjai szerinti elvonatkoztatása, absztrahálása, az adott tudományterület vonatkozásában egyetemessé tétele. A tudomány kijelentései a saját területén belül általános érvényűek. Ugyanakkor csupán viszonylagosan egyetemes érvényűek, hiszen a valóságnak csak egy szegmensét képesek vizsgálni, és azt is csak az adott tudományág módszerével. Ebből a szempontból a filozófiai megközelítés közelebb áll a természetes világnézethez, hiszen a filozófia nem módszeresen elvont és nem tematikusan redukált, mint a tudományos megközelítés. A filozofikus gondolkodás el kell hogy tudjon rugaszkodni mind a természetes, mind pedig a tudományos megközelítéstől annak érdekében, hogy a szellem kiemelkedhessen a viszonylagosság környezetéből, és eljusson a tiszta lényeglátásig, azaz a ,magán és magában való létben részt vehessen"? Az alapok értelmezéséhez tehát szükség van egy, a tudományostól (a jogot is mint tudományt kezelve) eltérő morális megközelítésmódra, amely Scheler szerint a filozófiát ahhoz segíti hozzá, hogy eljusson a lényeges ismeretére. A következőkben megvizsgáljuk ennek a megközelítésmódnak az egyes elemeit. Az abszolút lét (megismerésének) irányába akkor juthatunk, ha adott: ,1. A teljes szellemi személy szeretete az abszolút érték és lét iránt. 2. A természetes én, a természetes önmagunk alázatra indítása. > Max Scheler: 4 filozófia lényegéről. Fordította Zuh Deodát, Szent István Társulat, Budapest, 2008, 57. 28

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1951 px
Image height
2775 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.11 MB
Permalink to jpg
022_000098/0029.jpg
Permalink to ocr
022_000098/0029.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu