Oldal 30 [30]
BIRHER NÁNDOR
értéke attól függ, hogy a cselekvés az emberi életet, annak továbbadását szol¬
gálja-e. Mondhatnánk ellenvetéskén, hogy a nemi erőszak vagy a klónozás
is az emberi életet szolgálhatja — bizonyos értelemben. Más kérdés azonban,
hogy valóban fenntartható közösség jönne-e létre az erőszak állandó vilá¬
gában vagy a sorozatban gyártott emberek közösségében. Ezek a kérdések
különösen fontosak lesznek a jövőben.
Miért megkerülhetetlen a filozófia?
A kérdésre leginkább Max Schelernek a filozófia, azon belül pedig a moralitás
lényegének vizsgálata során adott válaszával tudunk felelni. Scheler megkü¬
lönbözteti egymástól a természetes, a tudományos és a filozófiai világnézetet.
Ezek az értelmezési módok arra valók, hogy az embert bizonyos értelemben
saját maga fölé emeljék, túllendítsék a saját biológiai, pszichofizikai létén.
A természetes világlátás során az ember felfogja a környezetét, és abban ér¬
telmezi önmagát, azonban az ember csak azt tekinti maga számára környe¬
zetnek, ami neki valamely szempontból fontos. A tudományos világnézet
valamilyen módon ennek a környezetnek a tudomány szempontjai szerinti
elvonatkoztatása, absztrahálása, az adott tudományterület vonatkozásában
egyetemessé tétele. A tudomány kijelentései a saját területén belül általános
érvényűek. Ugyanakkor csupán viszonylagosan egyetemes érvényűek, hiszen
a valóságnak csak egy szegmensét képesek vizsgálni, és azt is csak az adott
tudományág módszerével. Ebből a szempontból a filozófiai megközelítés
közelebb áll a természetes világnézethez, hiszen a filozófia nem módszeresen
elvont és nem tematikusan redukált, mint a tudományos megközelítés.
A filozofikus gondolkodás el kell hogy tudjon rugaszkodni mind a ter¬
mészetes, mind pedig a tudományos megközelítéstől annak érdekében, hogy
a szellem kiemelkedhessen a viszonylagosság környezetéből, és eljusson a
tiszta lényeglátásig, azaz a ,magán és magában való létben részt vehessen"?
Az alapok értelmezéséhez tehát szükség van egy, a tudományostól (a jogot
is mint tudományt kezelve) eltérő morális megközelítésmódra, amely Scheler
szerint a filozófiát ahhoz segíti hozzá, hogy eljusson a lényeges ismeretére.
A következőkben megvizsgáljuk ennek a megközelítésmódnak az egyes ele¬
meit. Az abszolút lét (megismerésének) irányába akkor juthatunk, ha adott:
,1. A teljes szellemi személy szeretete az abszolút érték és lét iránt.
2. A természetes én, a természetes önmagunk alázatra indítása.
> Max Scheler: 4 filozófia lényegéről. Fordította Zuh Deodát, Szent István Társulat, Buda¬
pest, 2008, 57.
28