Page 27 [27]
OCR
Bevezetés az etika alapjaiba megállapítjuk, hogy ez lopás. Az , A lopás kerülendő?" és az , Ennek a kerítés mögötti almának a leszakítása lopás" premisszákból levonjuk az , Ennek a kerítés mögötti almának a leszakítása kerülendő" konklúziót. Ezt nevezzük e konkrét esetben lelkiismeretnek.? Egy, igaz, jó és szép A fentiek a világ leírásában alkalmazott elvont fogalmak, a kategóriák fölött állnak. (A kategória szó egyébként a , vádol" szóból ered, itt abban az értelemben, hogy a kategóriákkal tesszük felfoghatóvá az , érzékeink sokféleségét", az általunk érzékelt valóságot.) Kategória például maga a dolog, a szubsztancia, de az úgynevezett járulékok is, például a dolog mennyisége, minősége, helyzete és igy tovább. Később a kategóriák közé kerül a világ logikai leírásának a teljes eszköztára is. Az egy, az igaz és a jó fogalmai, amelyeket leginkább a középkori traktátusokban elemeznek nagyon alaposan, túlmutatnak a kategóriákon, mivel ezek azok a fogalmak, amelyek bármely kategóriába eső dologról állíthatók; transzcendálják, túllépik a kategóriákat. Végül is mindent , egy" eredetre akarunk visszavezetni, az első okra, ahonnan már nincs tovább. Mindig rákérdezünk arra, hogy mi az igazság, vagy hogy mi az a jó, amiért érdemes bármit is tenni. Az egység kérdésével a metafizika (tág értelemben), az igazság kérdésével az ismeretelmélet (és néha, ha eltévelyedik, a jog) foglalkozik, a jó pedig — ahogy láttuk — az etikát érdekli. Ilyen módon tehát a filozófia résztudományai egységet alkotnak. Ennek az egységnek az anyagban való megjelenése a szép. A szép az a megnyilvánuló egység, amelyben benne van az igaz és a jó is. Ebben az értelemben az esztétikának komoly szerepe van a világ leírásában. Pontosan emiatt nem lehet megkerülni a művészet ismeretét különösen nem képzelhető el olyan jogász, aki ugyan etikus, ám műveletlen a művészetek területén. Erkölcsi és jogi normák Jelenleg a jog és erkölcs kérdése egyrészt a már többször említett etikai kódexek kapcsán vetődik fel. Másrészt viszont megjelenik a kérdés a joghoz kötött döntési rendszer magasabb szintjein, így a törvényhozás alapjánál, az alaptörvénynél, ill. a bírósági döntési rend legfelsőbb szintjén és/vagy az alkotmánybírósági döntéseknél. Ezeken a szinteken az etikai vonatkozásokat — kissé eufemisztikusan — átpolitizált döntéseknek szokás hívni. Ez 2 A fejezet kifejtéséhez Turgonyi Zoltán észrevételeit használtuk fel. 25
