Oldal 27 [27]
Bevezetés az etika alapjaiba
megállapítjuk, hogy ez lopás. Az , A lopás kerülendő?" és az , Ennek a kerítés
mögötti almának a leszakítása lopás" premisszákból levonjuk az , Ennek a
kerítés mögötti almának a leszakítása kerülendő" konklúziót. Ezt nevezzük
e konkrét esetben lelkiismeretnek.?
Egy, igaz, jó és szép
A fentiek a világ leírásában alkalmazott elvont fogalmak, a kategóriák fölött
állnak. (A kategória szó egyébként a , vádol" szóból ered, itt abban az értelem¬
ben, hogy a kategóriákkal tesszük felfoghatóvá az , érzékeink sokféleségét", az
általunk érzékelt valóságot.) Kategória például maga a dolog, a szubsztancia,
de az úgynevezett járulékok is, például a dolog mennyisége, minősége, hely¬
zete és igy tovább. Később a kategóriák közé kerül a világ logikai leírásának
a teljes eszköztára is.
Az egy, az igaz és a jó fogalmai, amelyeket leginkább a középkori trak¬
tátusokban elemeznek nagyon alaposan, túlmutatnak a kategóriákon, mivel
ezek azok a fogalmak, amelyek bármely kategóriába eső dologról állíthatók;
transzcendálják, túllépik a kategóriákat. Végül is mindent , egy" eredetre
akarunk visszavezetni, az első okra, ahonnan már nincs tovább. Mindig
rákérdezünk arra, hogy mi az igazság, vagy hogy mi az a jó, amiért érdemes
bármit is tenni. Az egység kérdésével a metafizika (tág értelemben), az igaz¬
ság kérdésével az ismeretelmélet (és néha, ha eltévelyedik, a jog) foglalkozik,
a jó pedig — ahogy láttuk — az etikát érdekli. Ilyen módon tehát a filozófia
résztudományai egységet alkotnak. Ennek az egységnek az anyagban való
megjelenése a szép. A szép az a megnyilvánuló egység, amelyben benne van
az igaz és a jó is. Ebben az értelemben az esztétikának komoly szerepe van a
világ leírásában. Pontosan emiatt nem lehet megkerülni a művészet ismeretét
különösen nem képzelhető el olyan jogász, aki ugyan etikus, ám műveletlen
a művészetek területén.
Erkölcsi és jogi normák
Jelenleg a jog és erkölcs kérdése egyrészt a már többször említett etikai kó¬
dexek kapcsán vetődik fel. Másrészt viszont megjelenik a kérdés a joghoz
kötött döntési rendszer magasabb szintjein, így a törvényhozás alapjánál,
az alaptörvénynél, ill. a bírósági döntési rend legfelsőbb szintjén és/vagy az
alkotmánybírósági döntéseknél. Ezeken a szinteken az etikai vonatkozá¬
sokat — kissé eufemisztikusan — átpolitizált döntéseknek szokás hívni. Ez
2 A fejezet kifejtéséhez Turgonyi Zoltán észrevételeit használtuk fel.
25