Page 24 [24]
OCR
BIRHER NÁNDOR Etika és filozófia A filozófia a gondolkodásnak az a reflexív módja, amelyik a változó és ezért nem feltétlenül szükségszerű valóság feltétlen alapjának lehetőségére kérdez rá a tudomány eszköztárának segítségével. A filozófia tudománya túlmutat a ,hogyan működik?" kérdésen, és helyette a , miért van?" kérdéssel foglalkozik. Ez az értelmezésbeli különbség az, amely az etika területén is alkalmazandó lesz. Nemcsak az a kérdés, hogy , mi a jó itt és most?", hanem az is, hogy „egyältalän mi a j6?”. A filozófia gyakorlati résztudománya az etika, ami azt is jelenti, hogy a filozófia más résztudományainak ismerete nélkül nem tudunk választ adni arra az etikai kérdésre, hogy , mit kell tennem". A kérdés megválaszolásához meg kell határoznom, hogy ,mi az ember?" (filozófiai antropológia), továbbá hogy , mit lehet tudnom?" (ismeretelmélet), illetve, hogy , mit lehet remélnem?" (metafizika, tág értelemben). Az imént említett kérdéseket Kant vetette fel. Az ő kritikai műveiben rögzített három alapvető kérdés a , mit tudhatok?”, a „mit kell tennem?" és a ,mit remélhetek?", ezek együttesen pedig egy negyedik kérdésre ( mi az ember?") vonatkoznak. Amennyiben kényelmi okokból nem mélyülünk el ezekben a kérdésekben, az etikával kapcsolatos válaszaink is leginkább technikai-gyakorlati jellegűek lesznek, amelyeket a szociológia, pszichológia, jogtudomány, kriminalisztika és kriminológia, ill. a politikatudomány készít elő. Természetesen ez azt is jelenti, hogy ahány tudomány, annyiféle választ fogunk kapni. Mivel azonban korunk egyre szervezettebben és markánsabban a hatalom akarásának technikáját igyekszik kidolgozni (biztosítani azt, hogy ki dönthet), elengedhetetlen, hogy a döntések mögött megjelenjen az, ami igazán emberi, és ami a fenntarthatóság alapelve, az emberi evolúció sikerességének kulcsa. Mivel a döntésekhez kapcsolódó technológiák egyre fejlettebbek és automatizáltabbak, ezért el kell érni, hogy azt, ami ebben a folyamatban igazán emberi, egyre tudatosabbá tegyük. Ez a feladat pillanatnyilag a nyomorúságos állapotban lévő etikára hárul. Olyan súlyos döntések tekintetében kell állást foglalni már a jelenben vagy a közeljövőben, hogy — milyen szintű döntések meghozatala bízható a mesterséges intelligenciára? — milyen szintű beavatkozások szükségesek a fenntarthatóság érdekében? — milyen mértékben lehet az emberi genetikai állományba beavatkozni? —- milyen mértékben lehet a megszerzett adatok segítségével a társadalom működését befolyásolni? — mi a szerepe a hitnek, ezen belül a vallásoknak és az emberi jogoknak a globális konfliktusokban? 22
