OCR
Bevezetés az etika alapjaiba ről soha nem lehet egyértelműen beszélni, de mégis beszélni , kell" róluk. Ilyen tipikusan az etika területe. Az ember számára megjelenik a , kell" fogalma. Felismeri, hogy esetenként a saját vagy akár a csoportja közvetlen érdeke ellen , kell" cselekednie, még akkor is, ha az a józan észnek mond ellent. Felismeri, hogy az értékeknek hierarchiája van, elfogadja, hogy a jó/rossz rendszerében vannak fokozatok: létezik a jó, a jobb és a még jobb. Felismeri azt is, hogy a jó cselekvésre kötelez. Sajátos példa erre a másokért vállalt áldozat. Az ember a fogalmai segítségével megismeri a világát, a megismert valóságon pedig gondolkodik a még alaposabb tudás érdekében. Ennek a reflexiós sornak a végén a gondolkodásról való gondolkodás áll. Ahhoz azonban, hogy az ember gondolkodni tudjon, szüksége van arra is, hogy akarjon gondolkodni, azaz meghozza a gondolkodáshoz szükséges szabad döntéseket. A döntése során — még bizonyos értelemben tudatlanul — hinnie kell abban, hogy a megismerésbe fektetett energia megtérül, azaz valóban eljut a tudáshoz, képes lesz igaz kijelentéseket tenni, és azokat érvekkel alátámasztani. Egyszerűbben mondva: a tudás megszerzése fáradságos munka, éppen ezért hinni kell abban, hogy az valamikor sikerülni fog. Az ismeret és az akarat szorosan kapcsolódnak. A tudás és a hit egymástól elválaszthatatlan, ugyanannak a valóságnak a két oldala. Az ember személyként ismeri fel és határozza meg magát. Majd megismeri önmagát és önmagáról mint önálló valóságról gondolkodik, saját magának teret és időt konstruál. Ezzel együtt megkülönbözteti önmagát a körülötte lévő valóság más dolgaitól, és cselekedeteit a múlt, jelen, jövő hármasába helyezi el. Olyan világos éntudattal rendelkezik, amely maga is reflexió tárgya lehet. Saját magát is értelmezi (mint az értelmezés tárgyát), miközben tisztában van azzal is, hogy ő a definiálhatóságot meghaladó, önértelmező alanyiság. Az önértelmező alanyiság felismerése meghaladja az állati és gépi létrendeket. Az önértelmezés eredménye, hogy az ember igyekszik a tér és idő keretein túllépni, maradandó értéket akar létrehozni. Hogy mi a maradandó érték? Ez egy jelentős kérdés. A kereszténység vallási válasza szerint — amelyik egyébként a csoportidentitás szempontjából is figyelemre méltó lehet, így az etikába is integrálható — a maradandó érték a szeretet. , Mesterünk, ha te igazi jámbor vagy, akkor miért vagy ily állapotban? Fiaim — sírt fel a mester — magam okoztam a bajt. Egy ízben úton voltam ipam häzába és három megrakott öszvér volt velem, az egyik étellel, a másik itallal, a harmadik különféle drágaságokkal megterhelve. És jött egy szegény, megállt az úton és szólt hozzám: Mester, adj ennem! — Várj, felelém, — amíg az öszvért feloldom. Még nem voltam kész az oldozással s az a szegény már ki is lehelte a lelkét. Mentem és ráborultam arcára és átkoztam magam: Szemeim, amelyek 19