Oldal 20 [20]
BIRHER NÁNDOR
és mondani tudja
hogy tudja
hogy meghal
mint egy kutya
az egy ember
Erich Fried
Tisztán, anyagi valóságában értelmezve az ember egy az állatok közül. Földi
létében — ellentétben a liberális, materialista ideológiák illuzórikus célki¬
tűzéseivel — ennél többet nem is képes elérni. Példaként említhetjük, hogy
sem Marx, sem Nietzsche (vagy akár Hegel) ideális emberképe (emberfeletti
emberképe) nem valósult meg. A megvalósítási kísérletek pedig jelentős vér¬
áldozattal jártak. Ezzel együtt világosan látni kell, hogy az ember anyagi
természeténél fogva nem jó vagy rossz, hanem a létéért küzdő vadállat.
Az etika lényege ebben az értelemben az alázat begyakorlása. Elfogadni
azt, hogy sohasem lehetünk a legjobbak és tökéletesek önmagunktól. Ez
az alázat vezethet a túléléshez szükséges önkorlátozáshoz, ezen belül a jog
szigorú szabályaihoz, vagy vihet tovább a létértelmezés magasabb rendjéhez,
a valláshoz. A világtörténelem legnagyobb katasztrófáit az okozta, hogy az
ember, ill. az emberek egy csoportja túl sokat gondolt magáról.
Az ember azonban rendelkezik olyan tulajdonságokkal is, amelyek az
állati és a gépi világ fölé emelik. Ezek közül az első az etika alapfeltétele:
a szabad döntés lehetősége. Ez a szabadság tette az embert oly sikeressé (ez
ideig) az evolúció rendjében. Minden egyes egyén hatalmát az adja, hogy
maga dönt. Ez a hatalom az alapja a felelősségvállalásnak és a számonkér¬
hetőségnek is.
A döntés lehetősége nem azt jelenti, hogy az egyénnek nincsenek korlátai,
hanem azt, hogy a korlátok közt szabadon választhat. Sőt, lehetősége lehet a
korlátok és az azokon túli létezők felismerésére vagy éppen a korlátok meg¬
változtatására is.
Az ember képes az elvonatkoztatásra, azaz nem egyszerűen fogalmak
osztályait hozza létre (ontológiák előállítása a gépi programozásban), hanem
a fogalmak mögött álló , lényeget" keresi. Kategóriái nem rekednek meg az
igaz hamis dichotómiánál, hanem ezen túllépve az igazságos igazságtalan
fogalmainak objektív használatára vágyakozik a világértelmezéseiben.
Az alábbi példából jól látható a különbség a , tiszta fogalmak" és a fo¬
galmak mögött álló lényeg, jelentés között: , A programozó felesége kéri a
programozót: Drágám, szaladj le a közértbe, hozz egy doboz tejet, és ha van
tojás, hozz hatot! A programozó hazatér hat doboz tejjel és azt mondja: volt
tojas.” Az emberi gondolkodás felismeri, hogy a valóság nem mondható el
tisztán a logikai szabályok mentén, illetve vannak olyan területek, amelyek¬
18