Oldal 11 [11]
UJHÁZI LÓRÁND
eee
ELŐSZÓ
A vallási közösségek nem elégszenek meg azzal, hogy a lelkipásztori munkát
a templom falai között végezzék, hanem a társadalmi viszonyok befolyásolá¬
sára törekszenek. Meggyőződésük, hogy a társadalmi rend, a jogi környezet
alakítása hozzátartozik küldetésükhöz. Általánosságban tagadhatatlan, hogy
az egyházak társadalmi szerepe Nyugaton megváltozott. Miközben számsze¬
rűleg valóban alacsonyabb a rendszeres templomba járok aránya, egyre többen
várnak értékrendbeli eligazítást az új kihívások kapcsán a vallási közösségek¬
től. A nemzeti és nemzetközi intézményekbe vetett bizalom meggyengült, ál¬
talános tapasztalat, hogy a jogrendszerek és a jogintézmények átláthatatlanná
és érthetetlenné váltak. Ebben az átláthatatlan rendszerben a jogon túli, tiszta
és érthető etikai tanításnak megnőtt a jelentősége. Erről nemcsak a vallási kö¬
zösségek etikai állásfoglalását bemutató nemzetközi szakirodalom árulkodik,
hanem a konkrét kérdésfelvetéseket tárgyaló konferenciák magas száma is.
Az etikai érvelés átadásának eredményessége számos tényezőn múlik.
Nemcsak az egyes közösségek létszáma és az intézményi háttér a meghatá¬
rozó, hanem azon emberi erőforrás is, amely komoly szervezési feladatokat
teljesítve elkészíti az etikai kérdések vallási megközelítéséről szóló szakmai
anyagokat. A hidegháború után a kihívások megváltoztak és összetetté vál¬
tak. Ez azonban csak részben igaz, minthogy valóban új típusú biztonsági
kihívások kerültek a kutatások középpontjába. Ezeknek a kihívásoknak a
jelentős része azonban már a hidegháborús környezetben is létezett. A vallási
közösségek voltak azok, amelyek új típusú biztonsági kihívásokra is figyel¬
meztettek. Sőt a háború-etikai kihívások mögött olyan klasszikus etikai
kérdések húzódnak meg, mint az igazságosság, az arányosság, az ártatlanok
védelme, a háborút viselő főhatalom stb. Illetve az új kihívások olyan kapcso¬
lódó etikai kérdéseket hoznak felszínre, mint a szegénység, a szolidaritás és a
népek közötti béke hiánya, a társadalmi egyenlőtlenség, illetve a környezet¬
védelem, amelyet az egyházi dokumentumok inkább teremtésvédelemként
említenek. Ezeken a területeken az egyházak rendelkeznek hagyományos
tanítással, de mind a kommunikáció módját, mind a szervezeti felépítést és
pozicionálást a megváltozott környezethez kell igazítani. Ez a kötet is ezt az
operatív tevékenységet igyekszik tudományos igénnyel feltárni és támogatni.
Jól látszik ugyanis, hogy a vallási közösségek által meghirdetett paradig¬