vezők is komoly potenciált láttak a programban, és az Egyesült Államok több
helyére is elvitték azt, igaz, elsősorban csak a legkönnyebben mobilizálható
kulaji jazzműsort.
Tagadhatatlan, hogy a fesztivál sikere vezetett oda, hogy a megye ön¬
kormányzata a már hat éve a brandek között szereplő kulaji kultúrában
meglátta azt a lehetőséget, hogy a megye igazi emblémájává váljon. Andrej
Kuzicskin, a Tomszk megyei Önkormányzat Művelődési Osztályának vezetője
a kulaji kultúrára épülő projektek összefogásáról, koordinálásáról beszélt,
Szofia Kugajevszkaja, a Szomana KuKuN csoport vezetője pedig nagyratörő
terveket fogalmazott meg művészeti iskolák bevonásával, illetve egy nagy,
szórakoztató Kulaji Park felépítésének az ötletével. Feltehetően közös tár¬
gyalásaik eredménye lett az is, hogy mindketten hasonlóan nyilatkoztak
a kulaji projektek jelentőségéről. Kugajevszkaja szerint , azt akarjuk, hogy
a kulaji civilizáció kétséget kizáróan a Tomszki megyével asszociálódjon,
hogy a megye brandjévé valjon’.*** Később pedig maga Kuzicskin mondta
el azóta sokat idézett mondatát: , Azt szeretnénk, hogy a Tomszki megye
az emberek képzeletében a kulaji kultúrával asszociálódjon, ugyanúgy, aho¬
gyan például Vologda a csipkével, Gzsel a porcelánnal, Hohloma a festett
faművességgel."95 Nem sokkal később, 2011-ben a másodjára megrendezett
Múzeumok Éjszakája program keretében lezajlott a tomszki főpróba, a III.
Múzeumi Fórum: , Tomszk brandjei". Itt Szergej Lazarev festményei mellett
elsősorban a Szomana KuKuN ékszereit és kerámiáit mutatták be. A projekt
távlati tervei sejlenek fel a múzeum egyik vezetőjének mondataiból is, amit
a 2015-ös kiállítás kapcsán fogalmazott meg: , A kiállítás segít eltüntetni
a tudásbéli fehér foltokat, és megteremti annak a lehetőségét, hogy a kulaji
kultúrát elhelyezzük a világ kulturális örökségeinek térképén."
A megyei önkormányzat brandesítési projektje azóta is burjánzik.
A tomszki kiállítás ugyanis ma is áll, gyakorlatilag állandó kiállítás lett belőle,
sőt, mint láthattuk, virtuálisan is látogatható. Ugyancsak önálló múzeuma
lett a kulaji kultúrának Podgornüjben, vagyis abban a városkában, aminek
szomszédságában található a Kulajka domb, ahol először tártak fel kulaji
leleteket. A brandesítés része az is, hogy egyre több reprezentatív, színes
könyv vagy éppen szakkönyv jelenik meg a kulaji kultúráról. A branddé válás
sikerét mutatja az is, hogy az Oroszországban oly népszerű fantasy műfajába
is bevonult a kulaji kultúra mint téma. Alekszandr Kosztozsihin És majd
istenné leszel című könyvének"" misztikus történetében a kulaji nép lés a
kulaji nyelv) tényleges etnikummá konvertálva olyan népek mellett jelenik
meg, mint az osztjákok, az oroszok, a khorezmiek vagy éppen a kirgizek.