Page 396 [396]
OCR
394 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE azonosította a hozzá köthető régészeti leleteket.9é Azóta számtalan hozzá kapcsolódó lelőhely került elő (falvak, temetők, erődök, raktárak), amelyek sorra tárták fel kincseiket: agyagedényeket, fémeszközöket és -fegyvereket. Mivel írásos emlékek nem maradtak fenn, csak a régészeti leletekből lehet következtetni bármire. Sok fegyvert hátrahagyó, harcos kultúra lehetett, feltehetően ennek köszönhetően terjedt el olyan nagy területen. Az egységes kulturális zóna semmiképpen sem tekinthető azonban egységes birodalomnak, nagy valószínűséggel kisebb csoportok — az orosz szakirodalom szerint törzsek vagy nemzetségek - éltek a területen. Életmódjuk alapvetően zsákmányoló volt, de az állattartás és a földművelés nyomait is kimutatták. A legismertebb leletek a ftémművességhez kapcsolódnak: állatokat, embereket, feltehetően mitológiai lényeket — sokszor ezeket bonyolult kompozíciókban együttesen — ábrázoló sárga és fehér bronzöntvények. Mind közül a leghíresebbek a jávorszarvas-ábrázolások, az emberfejet a karmai között tartó madarak és a csónakban utazó emberek. A fémfigurák az úgynevezett röntgen stílusban készültek, vagyis láthatjuk az ábrázolt lények csontozatát, belső szerveit is, akár a vemhes jávorszarvasban annak borját is. Sokszor nem teljes alakokat öntöttek, hanem csak testrészeiket: elsősorban arcokat, kezeket. A kutatók a leletek alapján rekonstruálni próbálták vallásukat is, és megpróbálták kimutatni a háromosztatú világkép, a totemizmus vagy akár az emberáldozat létezését. A kulaji kultúrát az i. sz. 5-6. században váltotta fel a Molcsanovói járásban levő Rjolka településről elnevezett rjolkinszkajai kultúra, ami egyértelműen sokat vett át a kulaji kultúrától." E kultúrák örökösének leginkább a szölkupokat szokás tekinteni, bár kapcsolatba hozták az obi-ugorok vagy a ketek eredetével is.998 Érdemes feltenni a kérdést, hogy a Tomszki megye területén feltárt régészeti kultúrák közül miért éppen a kulaji lett az, amelynek önálló kiállítást szenteltek? A válasz az, hogy ez elsősorban a művészeti és politikai elit döntése volt, a régészeket nem feltétlenül vonták be a döntéshozatalba. A szaktudósok közül sokan nem is nézték jó szemmel a kulaji kultúra ilyetén kiemelését, sőt voltak olyanok is, akik más régészeti kultúra mellett tették le a voksukat. A választásban komoly szerepet játszott, hogy a kulaji sokkal , fogyaszthatóbb" a többinél a mai közönség számára, hiszen sokkal markánsabb művészetet tud felmutatni a semmi mással össze nem keverhető bronzöntvényeknek köszönhetően, amelyek ráadásul a mai esztétikai ízlés szerint is szépnek, ízlésesnek mondhatók. 906 Mjagkov 1927. 907 A rjolkinói kultúráról lásd többek között: Csingyina 1991; Troickaja — Novikov 2004. 908 A kulaji kultúráról lásd többek közt: Bagasev — Driomov - Kim - Rükun 1998; Balakin 1998; Csernyecov 1953; Csingyina 1984; Mologyin 1995; Rüngyina 1995; Troickaja — Mologyin 1979; Urajev 1959b. 909 Pl. a szamúszi kultúra (i. e. 17-13. század) mellett érvelt E. A. Vasziljev is (szemelyes közlés).
