azonosította a hozzá köthető régészeti leleteket.9é Azóta számtalan hozzá
kapcsolódó lelőhely került elő (falvak, temetők, erődök, raktárak), amelyek
sorra tárták fel kincseiket: agyagedényeket, fémeszközöket és -fegyvereket.
Mivel írásos emlékek nem maradtak fenn, csak a régészeti leletekből lehet
következtetni bármire. Sok fegyvert hátrahagyó, harcos kultúra lehetett,
feltehetően ennek köszönhetően terjedt el olyan nagy területen. Az egysé¬
ges kulturális zóna semmiképpen sem tekinthető azonban egységes biro¬
dalomnak, nagy valószínűséggel kisebb csoportok — az orosz szakirodalom
szerint törzsek vagy nemzetségek - éltek a területen. Életmódjuk alapvetően
zsákmányoló volt, de az állattartás és a földművelés nyomait is kimutatták.
A legismertebb leletek a ftémművességhez kapcsolódnak: állatokat, embe¬
reket, feltehetően mitológiai lényeket — sokszor ezeket bonyolult kompozí¬
ciókban együttesen — ábrázoló sárga és fehér bronzöntvények. Mind közül
a leghíresebbek a jávorszarvas-ábrázolások, az emberfejet a karmai között
tartó madarak és a csónakban utazó emberek. A fémfigurák az úgynevezett
röntgen stílusban készültek, vagyis láthatjuk az ábrázolt lények csontozatát,
belső szerveit is, akár a vemhes jávorszarvasban annak borját is. Sokszor
nem teljes alakokat öntöttek, hanem csak testrészeiket: elsősorban arcokat,
kezeket. A kutatók a leletek alapján rekonstruálni próbálták vallásukat is, és
megpróbálták kimutatni a háromosztatú világkép, a totemizmus vagy akár
az emberáldozat létezését. A kulaji kultúrát az i. sz. 5-6. században váltotta
fel a Molcsanovói járásban levő Rjolka településről elnevezett rjolkinszkajai
kultúra, ami egyértelműen sokat vett át a kulaji kultúrától." E kultúrák
örökösének leginkább a szölkupokat szokás tekinteni, bár kapcsolatba hozták
az obi-ugorok vagy a ketek eredetével is.998
Érdemes feltenni a kérdést, hogy a Tomszki megye területén feltárt ré¬
gészeti kultúrák közül miért éppen a kulaji lett az, amelynek önálló kiál¬
lítást szenteltek? A válasz az, hogy ez elsősorban a művészeti és politikai
elit döntése volt, a régészeket nem feltétlenül vonták be a döntéshozatalba.
A szaktudósok közül sokan nem is nézték jó szemmel a kulaji kultúra ilyetén
kiemelését, sőt voltak olyanok is, akik más régészeti kultúra mellett tették le
a voksukat. A választásban komoly szerepet játszott, hogy a kulaji sokkal
, fogyaszthatóbb" a többinél a mai közönség számára, hiszen sokkal mar¬
kánsabb művészetet tud felmutatni a semmi mással össze nem keverhető
bronzöntvényeknek köszönhetően, amelyek ráadásul a mai esztétikai ízlés
szerint is szépnek, ízlésesnek mondhatók.